Egymilliárd euróval estek vissza a jogdíjak 2020-ban

Kultpol

Egymilliárd euróval (mintegy 360 milliárd forinttal) estek vissza a globális jogdíjak 2020-ban, ugyanakkor az elemzők korábban nagyobb csökkenésre számítottak – állapította meg éves jelentésében a CISAC, a közös jogkezelőket tömörítő nemzetközi szervezet.

A beszedett jogdíjak mintegy 10 százalékkal, a 2019-es 10,35 milliárd euróról 9,32 milliárd euróra estek vissza, de 2020 őszén az elemzők még 35 százalékos zuhanást vártak. A visszaesés Európában volt a legnagyobb (16,9 százalékos).

Magyarországon az Artisjus 17,7 százalékkal kevesebb jogdíjat tudott beszedni, mint 2019-ben.

A vártnál kisebb visszaesést a jelentés két fő tényezőben látja: egyrészt a rádiós és televíziós felhasználások utáni jogdíjak kisebb mértékben csökkentek, a hirdetési bevételek a televízióknál mindössze 5 százalékos mértékben. Nőtt viszont a kábelcsatornák és online szolgáltatások előfizetőinek száma, így a televíziós felhasználások után beszedett jogdíjak 2 százalékkal estek vissza, míg a rádióknál 7 százalékkal. Ezek a jogdíjak összesítve a teljes bevétel 39,7 százalékát tették ki.

A digitális jogdíjak
16,2 százalékkal emelkedtek 2020-ban, ami nemcsak a megnövekedett
zenefogyasztásnak volt köszönhető, hanem annak is, hogy a közös jogkezelők
számos új, korábban nem fizető vagy nem létező szolgáltatást jogosítottak. Ezek
a jogdíjak immár a második legnagyobb bevételi forrást tették ki 26,2
százalékos részesedéssel.

A legnagyobb visszaesést (45,2 százalékosat) 2020-ban az élő- és háttérzene területe szenvedte el.

Az élőzenéből származó jogdíjbevételek ezen belül 55 százalékkal, a háttérzeneiek 35 százalékkal csökkentek. A koncertek után a szerzőknek járó jogdíjak ott zuhantak leginkább, ahol a járvány miatt a legszigorúbb korlátozásokat vezették be: Kanadában 70,3 százalékos, Olaszországban 60,8 százalékos volt a csökkenés.

A legnagyobb
növekedést a magánmásolási díjak hozták: a 74 országban létező jogdíj 46,2
százalékot emelkedett.

Bár a nagy régiók
közül Európában csökkentek leginkább a jogdíjbevételek (16,9 százalékkal), még
mindig ez a kontinens a leghatékonyabb: a globálisan beszedett jogdíjak majdnem
feléért, 48,8 százalékáért felel.

A CISAC jelentése
megállapítja: nagyobb mértékben érintette a válság azokat, akik elsősorban a
helyi közönségnek írnak dalokat; a digitális jogdíjak növekedése inkább a
nemzetközileg ismert szerzemények alkotóinak volt kedvező.

A jelentés előrejelzéseket is megfogalmazott. Ezek szerint az élőzene területén erősebb az érdeklődés, az előzetes jegyeladás a 2022-re meghirdetett koncertekre nagyobb, mint valaha volt. A háttérzene területén a vendéglátóhelyek várható csődjei, a turizmus még mindig tapasztalható korlátozása sokáig éreztetni fogja hatását.

A CISAC 2022-re várja,
hogy a jogdíjak visszaállnak a járvány előtti, 2019-es szintre. Ez azt jelenti,
hogy a szerzőknek 2023-ig a jogdíjból származó jövedelmük visszaesésével kell
számolniuk.

Forrás és további információ: Dalszerző.hu

Nyitókép: Shutterstock/Nagy Melinda