Nem volt könnyű időpontot egyeztetnünk. Hol lép fel ma?

Délután a tatabányai színházban Egri Márta egyfelvonásosában játszom, amelynek hangszerelője és közreműködő zenekar vezetője is vagyok. Amikor ott végzek, akkor Zsédáék vesznek fel, és megyünk a szarvaskúti koncertjére. Ennyire sűrű novemberem és decemberem az elmúlt huszonhat évben egyszer sem volt, ami részben a szerencsének is köszönhető. Az meg aztán tényleg soha sem fordult elő velem, hogy majdnem egy évre előre tudjam, hol fogok játszani, mivel Zoránnak már a jövő őszi koncertjei is le vannak kötve.

Mennyit játszik egy évben?

Nem számolom, de idén a nyár is jól alakult annak ellenére, hogy azok a produkciók, amelyekben zongorázom, kevésbé fesztiválosak. Idén ez is ment, úgyhogy valahol 200 körül lesz a fellépések száma.

Egri Márta, Zorán, nyáron Kern Andrással láttam fellépni, ahonnan a Váczi Eszter Quartet koncertjére rohant.

A fő zenekaromnak lassan 14 éve a Váczi Eszter Quartet tekintem. Eszter nemcsak fölöttem járt a Zeneakadémián, de még ahhoz is köze volt, hogy 26 évesen, egy közgázos üzemgazdász diploma után, napközben éppen biztosítási alkuszként dolgozva, beadtam a jelentkezésemet a jazz tanszék zongora szakára. A Quartet negyedik lemeze decemberben jelenik meg, amely inkább még csak egy EP négy számmal, de remélem, 2017 elejére teljes album lesz belőle. A Váczi Eszter Quartet és az imént felsoroltak mellett dolgozom Hernádi Judittal és Fullajtár Andreával is, de a Stúdió 11-gyel is van évente 15?16 fellépésünk.

A Váczi Eszterrel való kapcsolat gyökereire utalt. Hogy jött a többi felkérés? Valahol hallották zongorázni és szóltak, hogy játsszon velük is?

Zoránnál, akivel négy éve koncertezem, így történt. Persze sok előzmény után, hiszen édesapám is zenész volt, így gyerekkoromban rengeteg időt töltöttem az ORI-székház legendás büféjében, sokakat ismertem. Apám például nagyon jóban volt Heilig Gáborral, akivel apám halála után is megmaradt a kapcsolatom, és ő ajánlott például Kern Andrásnak és Hernádi Juditnak is. Folyamatosan zenélek 1990 óta, sok mindent csináltam már, rengeteg emberrel találkoztam. Például Váczi Eszterrel hat éven keresztül játszottunk Alföldi Róbert darabjában, a Thália Színházban, de dolgoztam egy Salamon András rendezte előadásban is, amelyben Ónodi Eszter, Hámori Gabi, Kamarás Iván, Thuróczy Szabolcs, Für Anikó és még sokan mások énekeltek David Bowie-dalokat. És igen, leginkább úgy van, hogy valakinek megtetszik, amiket csinálok, és hív. Persze, nem mindenkivel működik a dolog, mert előfordul, hogy valaki nem szereti, ahogy dolgozom.

Említette, hogy közgazdász diplomája is van. Eredetileg nem zenésznek indult?

Apám, aki szintén Zeneakadémiát végzett, ugyancsak zongorista volt és nagyon sok könnyűzenei produkcióban játszott, mindig azt mondogatta, hogy ebből nehezen lehet megélni. Huszonhat éve folyamatosan zenélek, de csak az utóbbi négy évben érzem, hogy fenn lehet tartani egy családot ebből a munkából. Viszonylag normális polgári életünk van, de korábban állandó volt a bizonytalanság, két hónapnál nem igen láttam előbbre. Ami főleg akkor vált idegesítővé, amikor megszülettek a gyerekeim. Azt hiszem, apám is erre gondolhatott, amikor azt mondta, hogy azzal, amit tudok, bárkivel felléphetek, bárhol zenélhetek, de nem ártana, ha lenne valami más szakmám is. Ezért mentem 18 évesen a Közgázra.

Dolgozott is közgazdászként?

Megszereztem az üzemgazdász diplomámat olyanokkal együtt, akik azóta a hazai pénzügyi világ meghatározó alakjai. Annak ellenére, hogy egyetem alatt is mindig zenéltem, 1995-ben elhelyezkedtem a Tőzsdefelügyeletnél, de rá kellett jönnöm, egyáltalán nem érdekel. Egy barátom mondta, hogy a tanultaknál jóval több kellene, valamiféle éhség a sikerre. Akkor jöttem rá, hogy az a fajta éhség bennem csak a zene iránt van meg. Úgyhogy bár három hónapig még egy zenészek által létrehozott biztosítási alkusz cégnél is dolgoztam, végül a Zeneakadémia miatt ott is felmondtam.

Huszonhat évnyi zenélés és rengeteg koncert után szokott még gyakorolni?

Sajnos kevesebbet, mint kellene. Részben amiatt, hogy hiába ülök le gyakorolni, előbb-utóbb eszembe jut valami új, és már veszem is fel a laptopomra, aztán meg azon kezdek dolgozni. A legjobb egyébként klasszikusokat gyakorolni, ám azok is mindig inspirálnak valami másra.

Olyan zeneszerző, aki folyamatosan alkot, akár a fiókjának is, vagy inkább akkor születnek az új dolgok, ha van megrendelés?

Sajnos igaz, hogy a legjobb múzsa a határidő, legalábbis engem ez tud nagyon motiválni. Hozzátéve, hogy a laptopom tele van ötletekkel. Most is tudom, hogy január 31-ig be kell fejeznünk Váczi Eszterrel a teljes lemezt, és be is fogjuk, mert utána meg a saját szóló anyagomat kell összeállítanom, hiszen arra NKA-támogatást nyertem. Amikor az idén Fonogram-díjjal kitüntetett Szűcs Gabi lemezét csináltam ? ahol nemcsak zeneszerző, de producer is voltam ?, például tudtam, milyen világot szeretnénk visszahallani, így ahhoz igazítottam a lényegében a magam megrendelésére születő dalokat.

Számon tartja, hány dalt írt már?

Nem, de olyan száz körül lehet.

Hogyan jött a zeneszerzés és a koncertezés mellé a hangszerelés, hiszen a Stúdió 11-nek vagy éppen Kern András dalainak is ön a hangszerelője?

A hangszerelés egy tantárgy a Zeneakadémián, tehát bárki elsajátíthatja az alapokat. Ráadásul a fő hangszerem a zongora, amely olyan, mint egy zenei írógép, szinte bármit vissza lehet rajta játszani. Ezért van például a klasszikus operáknak is zongoraátirata. Azzal, hogy hangszerelek, lényegében alkalmazott zenész vagyok. Nem feltétlenül tudok minden hangszeren játszani, amelyekre átírok darabokat, de ismerem a lehetőségeiket. Hangszerelőként pedig soha sem azt akarom megmutatni, hogy mások mit nem tudhatnak, inkább azt, hogy mi működhet. Nyitott vagyok a többi zenészre. Esetenként meg is kérdezem őket, hogy amit kitaláltam, az megvalósítható-e a fúvósokon, vagy lefogható-e a gitáron.

Ez a fajta nyitottság a többi zenész felé közrejátszott abban, hogy a Cseh Tamás Program Induló Előadói Alprogramjában mentor legyen?

Az első évadban Kalmár Panni mentora voltam, amit a szintén zenész öcsémnek köszönhetek. Ő kezdett Pannival dolgozni, és pontosan tudták, mit szeretnének, milyen hangzásvilágra gondolnak. Mivel együtt dolgoztunk korábban két lemezen is Helik Hadar négyszeres Grammy-díjas hangmérnökkel, tudták, hogy van ebben tapasztalatom. Szóval, amikor Panni támogatott lett, kitalálták, hogy a produceri szemléletemmel lehetnék a mentora, amit az NKA-nál elfogadtak. Gőzöm nem volt, hogy amit csinálok, jó vagy sem, csak azt tudtam, van egy világom, értékrendem, amelyet át tudok adni. Amit korábban említettem, hogy éhesnek kell lenni arra, amit csinálsz. És az hajtson, hogy vállalhatót alkoss. A második évadban nem voltam mentor, most viszont megkaptam az erdélyi No Sugar formációt. Nekik is azt mondtam: nem fogok beleszólni, mit és hogyan csinálnak, csak arra terelem őket, hogy ami elkészül, 20 év múlva is vállalható legyen, és elő merjék majd venni. Huszonhat éve zenélek, van tapasztalatom abban, hogy mire figyeljen a pályakezdő, el tudom mondani például, hol és mennyiért érdemes stúdiózni, de főleg azt, hogy nem a mának szóló slágerekben kell gondolkodni. Az igazi siker szerintem nem az, amikor a fejed óriásplakáton van és mutogatnak rád az utcán, hanem mondjuk, amikor a 2009-es lemezünkről a mai napig elővesz dalokat a Jazzy, és rendszeresen játssza.

Rengeteget dolgozik, bizonyos körökben jól ismerik, mégis kicsit olyan, mintha a szakma egyik szürke eminenciása vagy igáslova lenne, aki hasonlóan számos kortársához, sok mindent csillogás nélkül elvisz a hátán. Ez nem fáj néha?

Tényleg így van, de nem fáj. Kern András szokott zavarba hozni, amikor a koncertek végén olyan titulusokat mond rólam, hogy belepirulok. Persze, jól esik, mert azért, aki színpadra áll, valahol mind exhibicionista. Az persze fura, amikor kiderül, hogy zenész vagyok, sokan megkérdezik: jó, de mit csinálsz mellette, miből élsz. Nem nagyon tudnak hová tenni bennünket. Ezt talán jól mutatja, hogy amikor egy évig zeneiskolában tanítottam, és az angolteremben voltak az óráim, a falon lévő képeken a rich (gazdag) szót egy fizetőpincérrel jelenítették meg, a poort (szegény) pedig egy gitáros zenésszel.

Éhes még arra, amit csinál?

Elképesztően. Nemrég megkeresett egy cég bennünket, hogy szereti, amit a Váczi Eszter Quartettel csinálunk, és rakjunk össze egy lemezt, amelyet ők hallhatnak először, aztán pedig kapnak belőle, mielőtt árusítani kezdenénk. Hihetetlenül örültem ennek, nagyon boldog voltam, mert úgy éreztem, szeretik, amit csinálunk.

Bajnai Zsolt