Viszont közel sem biztos, hogy elbír-e egy sorozat ennyi traumát és tabusértést. Mivel a nyitóepizód rögtön a dolgok közepébe vág – megmutatja magát a gyilkosságot, illetve azt, ahogy Erik bevallja pszichológusának a szülei megölését –, kezdjük mi is a legsúlyosabbakkal! A két Menendez fiú megöli a szüleit, de ez csak a film alapállítása. Az apjuk, a dúsgazdag üzletember José Menendez (az Oscar-díjas Javier Bardem) molesztálta fiait. Ez a második alapállítás. Amikor szeretett elsőszülöttje, Lyle (Nicholas Alexander Chavez) tiltakozik, egy idő után abbahagyja, de ezután az apa a kisebb fiúval, Erikkel csinálja ugyanezt. Ahhoz, hogy Lyle mindezt fel tudja dolgozni, öccsével is ugyanezt teszi.
A részletek feltárása épp olyan viszolyogtató, mint az alapmotívumok: a fiúk fahéjat szórtak apjuk kávéjába, hogy majd ne legyen olyan rossz ízű a spermája. Mégis: Eriknek ezek a felfoghatatlan rémtettek a legkedvesebb emlékei az apjáról, mert ilyenkor érzékelt benne némi kedvességet. Az apa egymás ellen játszotta ki fiait, az érintkezések idején tovább élezte a rivalizálást közöttük: azt vetette a kisebb fiú szemére, hogy nem olyan alázatos az együttlétek során, mint amilyen a bátyja, és hogy példát vehetne róla. Az apa több százszor erőszakolta meg Eriket, és egy bizonyos idő után már a fiú azokért a napokért élt, amelyeken az abúzus elmaradt. Azon meg sem lepődünk, hogy Josét, az apát is abuzálták, de az mégis meghökkentő, hogy őt az édesanyja.
Az alkotók szerint a valóság megismerhetetlen, mert a négy főszereplő közül kettő már halott, és a fiúk ügyvédjének, Leslie Abramsonnak (Ari Graynor) és a pszichiáterüknek tett vallomásaikban is több, egymásnak ellentmondó motívum feszült. Az alaptörténetet a nézők más filmes feldolgozásokból is ismerhetik (például ott a 2017-es A Menendez-ügy: Gyilkos fivérek című mozi), illetve jól ismeri a szörnyűségeket az amerikai közvélemény is, de ezúttal a rendezők arra játszanak, hogy a néző is megkérdőjelezze saját ítélőképességét. Hol végtelenül ellenszenvesek az elkényeztetett, pökhendi milliomos gyerekek, hol együttérzünk velük, hol nem, van, amikor hiszünk nekik, van, amikor nem.
Murphy és Brennan az úgynevezett Rashomon-megközelítést alkalmazta. A vihar kapujában (Rashomon) című 1950-ben bemutatott Kuroszava-filmben a szamuráj halálának és felesége megerőszakolásának esetét a szereplők különbözőképpen adják elő.
Murphy és Brennan vizsgálódás tárgyává teszi a szereplők különböző nézőpontjait, a történet aspektusait, így szinte minden nagyobb blokkban változhat a befogadó morális állásfoglalása. Az alkotók a Szörnyeteg: A Jeffrey Dahmer-sztori hatalmas sikere után az újabb történetet már a TikTokon találták meg. Több ezer bejegyzésre bukkantak a Menendez-üggyel kapcsolatban, és világos lett számukra, hogy azokat is izgatja a 35 éves szörnyűség, akik még nem is éltek a bűntett elkövetésének évében, 1989-ben.
A keretezés olyan, mintha csak egy Bret Easton Ellis-regény elevenedne meg, olyan erősek a popkulturális referenciák, hogy ha a történet nem lenne ennyire felkavaró, néha el is terelné a figyelmünket. A Menendez család abban a házban él, amelynek korábban Prince és Elton John voltak a tulajdonosai, a fiúk néha úgy néznek ki, mint Tom Cruise a Cocktailből, vagy mintha John McEnroe teniszező jelent volna meg Michael Jackson Thriller című klipjében. A korfestő ruhákhoz és enteriőrökhöz ott vannak a jó ritmusban odakészített Vanilla Ice- és Milli Vanilli-számok.
Az ambiciózus és maximalista apa azt szeretné, ha elnök lenne a nagyobbik fiából, magára pedig úgy gondol, mint egy kubai származású John Kennedyre, aki előkészíti az utat fiainak a politikába. Házat vettek Beverly Hillsben, de Jose gondoskodott arról is, hogy a végső nyughelyük is az elit világában legyen, megvásárolta a sírhelyüket a princetoni temető elnöki parcellájában. Fiait a teniszmeccseik közben, a nézők előtt alázta meg, és abba is beleszólt, hogy Lyle milyen lányt hozhat haza. Ha nem volt elég jómódú, a házuk ajtaja előtt zavarta haza, de megírja a fiuk helyett a motivációs leveleiket is. Amikor Lyle lemásol egy dolgozatot az egyetemen, és ezért ki akarják rúgni, az apja megy be a dékánhoz, hogy elsimítsa az ügyet. Többek között az is árulkodik az apja visszataszító személyiségéről, hogy miután megrontotta, tönkretette Eriket, azzal nyomasztotta, hogy szégyenszemre buzi lett.
A másik leginkább visszataszító jelenet az, amelyben „Sosem szerettelek, csak családot akartam” felkiáltással elhagyja a nejét, és úgy tér vissza a szeretőjétől, megfűszerezve egy jelmezes meleg orgiával, mintha mi sem történt volna. Kedves lesz, és figyelmes, de csak a film végén derül ki, hogy mindezt azért tette, mert ajánlatot kapott, hogy szenátor lehet, ahhoz pedig szükség van a tökéletes család imázsára.
Szintén felkavaró a férjéért rajongó, megszállott, félig alkoholista és gyógyszerfüggő anya (Chloë Sevigny) karaktere, aki bevallja, hogy utálja a fiait, és hogy legszívesebben megmérgezné őket, mert úgy érzi, hogy a gyerekei valójában el akarják venni tőle „élete szerelmét”, Josét. A nő annyira vak, annyira sérült, hogy a férje bármit megtehet vele. Az asszony még az arcát is felvarratja egy kis figyelemért, de a férfit ez is hidegen hagyja. „Felvarrattam az arcom, és észre sem veszed? – Észrevettem, amikor kifizettem. De figyelj az alakodra is!”
Az anya nem akadályozta meg az abúzusokat, nem nyitott be, pedig a keze a kilincsen volt, nem védte meg fiait, azaz elárulta őket, de amikor megtudta, hogy Erik meleg lett, csak azért, mert félt az AIDS-től, a fiúnak rendszeresen meg kellett mutatnia neki a péniszét, hogy nincsenek-e rajta hólyagok. Valójában attól rettegett, hogy Erik megfertőzi imádott férjét, José pedig őt.
A sorozat több film összefűzése. Van benne börtönmozi, társadalmi kommentárokkal teli bírósági dráma, lélektani krimi, de a mellékszereplők történetei is filmek a filmben, hiszen majdnem olyan izgalmas a dr. Oziel és a mágikus kövekkel bizniszelő szeretője, Judalon Smyth (Leslie Grossman) közötti bizarr viszony, mint az alaptörténet. Itt is egy mániás nőt látunk, aki rajong egy férfiért, aki csak kihasználja őt. Judalon annyira sérült, hogy átrendezi Oziel lakását, és azt mondja a férfi kislányának, hogy majd ő lesz az anyukája. És persze zsarolja is Ozielt a Menendez-üggyel. A pszichológus nemegyszer begyógyszerezi a nőt, és az elkábított, magatehetetlen nőt megerőszakolja.
Nos, a nyomozás során is számtalan hazugságba bonyolódó testvérekről nem lehet eldönteni, hogy kik is ők valójában. Egy viszont biztos: a Szörnyetegek: A Lyle és Erik Menendez-sztori nagyszerű vállalkozás.
