Patkó Károly Mediterrán kikötője az életmű mellett a két világháború közötti magyar festészetben is kitüntetett helyet foglal el. A Római Magyar Akadémiára meghívott művész ezen az alkotásán összegezte művészi hitvallását és fogalmazta meg itáliai tanulmányútjának festői tanulságait. Patkó római műtermét 1930-ban megörökítette a Pesti Napló fotográfusa. Ezen a felvételen jól látható a Mediterrán kikötő nagyméretű vászna is, amely most 120 millió forintos kikiáltási árról indulva döntötte meg az eddigi csúcsot.
A második legdrágábban elárverezett festmény Perlrott Csaba Vilmos Parkban című, 1907-ben készült műve lett 120 millió forintos leütéssel. A magyar fauve festészet kiemelkedő alkotása hosszú évtizedeken át egy Párizsban élő magyar gyűjtőnél rejtőzött, utólagosan rátett, hamis Rónai-szignóval, de a közelmúltban végzett technikai vizsgálatok kiderítették, hogy a nem valódi jelzés alatt ott áll Perlrott jellegzetes monogramja, a mű keletkezésének dátuma és a festmény születési helyére, Nagybányára utaló rövidítés is.
Új életműrekordot hozott Czóbel Bélának 1929-es Gyümölcscsendélete,
amely egykor a 20. század egyik legjelentősebb magyar magángyűjteményét, Fruchter Lajos kollekcióját gazdagította. A számtalan kiállításon és könyvben bemutatott főmű 42 millió forintról indulva érte el a 99 milliós rekordárat. Czóbel műve 1983-ban szerepelt a Magyar Posta egyik bélyegén, amelyet több mint kétmillió példányban nyomtattak ki a művész születésének századik évfordulója alkalmából.
Magas árat ért el Gulácsy Lajos Cadenabbia (Hotel Camilia) című képe, amely 48 millióról kúszott fel 65 millióra. Klie Zoltán Óbudai gyára 42 millióért kelt el, mögötte nem sokkal végzett az alig pár hónappal ezelőtt ugyancsak külföldi magángyűjteményből hazatért Cirkusz, gróf Batthyány Gyula életművének egyik kiemelkedő alkotása 40 millióval, míg Scheiber Hugó Vasúti átjárója 30 millióért cserélt gazdát.
Három műnél is 20 millió felett zárult a licit:
Dési Huber István 1830 körül készült csendélete 26 millióért, Mattis Teutsch Tamás Kompozíció No4., 1920–22 képe 24 millióért kelt, és az utóbbinál kétmillióval kevesebbet fizettek Egry József balatoni vitorlásaiért.
Élénk licitemelkedés mellett árverezték el a Hódmezővásárhelyi Iskola egykori cigányfestői közül Oláh Mara (OMARA) A két életke című festményét, amely 320 ezer forintról kúszott fel 1,8 millióra, Balázs János Ősz (Pécsdombkő) című tájképe pedig 260 ezer forintról 800 ezerig jutott.
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt