Elhunyt Dobai Péter

Nevéhez fűződik az 1982-ben Oscar-díjjal jutalmazott Mephisto című játékfilm forgatókönyve. Kivételesen sok műfajú és termékeny szerző volt, költészete, prózái, regényei, esszéi és filmforgatókönyvei intellektuális, filozofikus létszemléletének alkotásai – írták a közleményben.

Dobai Péter 1944. augusztus 12-én született Budapesten. 1963-ban érettségizett az Eötvös József Gimnázium matematika szakos osztályában. Érettségi után három évig a DETERT tengerjáró hajóin dolgozott hajósinasként, matrózként, végül hajókormányosi képesítéssel szerelt le. 1965 és 1970 között az ELTE Bölcsészettudományi Karán olasz nyelv és irodalom, valamint filozófia és általános nyelvészet szakon tanári diplomát szerzett. Az egyetemen Zsilka János professzor nyelvfilozófiai, jelentéstani előadásai, szemináriumai hatására kezdte vizsgálni, hogy miként ragadható meg a nyelvben az emberi gondolkodás összfolyamata. Emellett nagyban hatott rá Pier Paolo Pasolini olasz filmrendező, akihez hasonlóan a költői, az epikus és filmnyelvet egyaránt gyakorolta. Évfolyamtársa, Bódy Gábor és Magyar Dezső rendező hívta meg a Balázs Béla Stúdióba (BBS), hogy színészként szerepeljen az Agitátorok (1969) című filmben, amit ellenzéki hangvétele, az 1956-ra és a prágai tavaszra vonatkozó dialógusai miatt betiltottak. A Filmfőigazgatóság ugyanerre a sorsra ítélte a Dobai Péter által rendezett Archaikus torzó (1971) című filmet is, amelynek forgatókönyvírója is volt, az Együtthatókat (1973) – amelynek filmtekercseit részben ellopták a BBS raktárából – és az önéletrajzi ihletésű Anyámat (1975). Az indok általában mindig hasonló volt: a marxista esztétikával, a szocialista renddel vagy erkölccsel szemben kinyilvánított individualizmus. Magyar Dezső ugyancsak kritikus hangvételű történelmi parabolája, a Büntetőexpedíció (1970), amelyben Dobai Péter szerepelt és forgatókönyvírója is volt, különdíjat nyert Oberhausenben.

Nyelvészeti tanulmányaihoz, a BBS-nek írt forgatókönyveihez és a korai novellákhoz szorosan kapcsolódott a Kilovaglás egy őszi erődből (1973) című első verseskötete, amely pályakezdő költeményeinek gyűjteménye. Első novelláskötete, a Játék a szobákkal (1976) főhősei általában önellentmondásba bonyolódó, tékozló értelmiségi férfiak voltak. A Hazám a városban című ciklusban Dobai Péter a budapesti köztereket dokumentálta fotográfus módjára, képcentrikus leírásokkal és kortörténeti információval. Személyes emlékei prózai „tükörcserepeiből” szerkesztette meg az 1964 – Sziget (1977) című könyvet, első regénye, a Csontmolnárok 1974-ben jelent meg. Az 1982-es Vadon című nagyregénye 1859-ben játszódik, a regény második részét András Ferenc rendező 1988-ban megfilmesítette.

Dobai Péter közreműködött Huszárik Zoltán Csontváry és Bódy Gábor Psyché című filmjének megírásában. Vajda János alakja sokszor visszatért költészetében. Dobai Péter

Nemzetközi koprodukcióban is részt vett köztük a Der Verdacht (1985) vagy a Rembrandt van Rijn (1992) és a Budavár visszavívása: A. D. 1686 (1986) című alkotásokban. Dobai Péter egyik fő műve A birodalom ezredese (1985) című nagyregény volt, az író közreműködött Szabó István Redl ezredes című filmje forgatókönyvének írásában is, majd közösen dolgoztak a Hanussen (1988) című filmben is. Megvalósulatlan forgatókönyvei közül a Sára Sándor rendezőnek írt Amrita Sher-Gil és az András Ferencnek szánt Magyar kereszt az MMA Kiadó gondozásában jelent meg.

A forgatókönyvírás gyakorlata, Pier Paolo Pasolini életműve és halála, a mozgókép lingvisztikus megközelítése egyik visszatérő témája maradt Dobai Péternek. Az e témakörökben folyóiratokban korábban publikált munkáit az Angyali agresszió (2002) című kötetében válogatta csokorba. 2010-ben jelent meg Latin lélegzet című tematikus kötete, 2014-ben Belvedere című könyve, utolsó megjelent kötete a Voltam élni (2017) című versválogatás.

Dobai Péterről 2016-ban jelent meg Morsányi Bernadett monográfiája Egyedül szembejövet – Dobai Péter (és) művészete címmel, míg Bedecs László kismonográfiája 2024-ben látott napvilágot.

Díjak, elismerések

Dobai Péter 1976-ban József Attila-, 1990-ben Balázs Béla-díjat kapott, 2000-ben megkapta a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjat, 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki. 2014-ben Kossuth-díjat kapott kimagasló színvonalú költői, regény- és forgatókönyvírói tevékenysége elismeréseként, és ugyanabban az évben tüntették ki a Nemzet Művésze címmel. 2019-ben a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) tagjává választották, 2022-ben magyar irodalom kategóriában Prima Primissima díjat kapott.

Dobai Pétert az MMA saját halottjának tekinti.