Margarit
Spanyolország egyik legolvasottabb élő költőjének számított, 82 évesen, kedden
halt meg otthonában, a Barcelona melletti Sant Just Desvern-ben. A költőnél egy
éve diagnosztizáltak rákbetegséget.

Margarit
2019-ben vehette át a spanyol nyelvű irodalom legjelentősebb elismerésének
számító Cervantes-díjat. A zsűri akkori méltatásában kiemelte a 81 éves művész
kétnyelvű munkáságát, újító nyelvhasználatát mind spanyolul, mind katalánul,
továbbá azt a kulturális sokszínűséget, amelyet képviselt pályafutása során. Az
indoklás szerint műveit tömörség, munkáját pedig aprólékosság és
fáradhatatlanság jellemzi.

Mindez eredeti, építész szakmájához volt köthető, amelyben szintén elismert volt; közreműködött egyebek mellett a barcelonai Sagrada Familia bazilika és az olimpiai stadion építésében, emellett több mint ötven évig a barcelonai építészeti főiskola oktatója volt. Az ötvenes években kezdett költeményeket írni spanyol nyelven, de első, Dalok egyszemélyes kórusnak című verseskötetének megjelenéséig 1963-ig kellett várnia. Több mint tíz év kihagyás után publikált újra, Krónika című versgyűjteménye 1975-ben jelent meg. 1981-ben váltott spanyolról kizárólag katalán nyelvre, majd 1990-től már mindkét nyelven születtek versei. Eközben műfordítóként is ismerté vált, és olyan világhírű szerzők műveit fordította spanyolra, valamint katalánra mint Thomas Hardy, Elizabeth Bishop vagy Rainer Maria Rilke.

Nyitókép forrása: common.wikimedia.org