Nyolcvannégy éves korában elhunyt Szabados János Munkácsy-díjas festőművész.

Szabados János
1937-ben Kaposváron született, ahol hosszú és gazdag művészi pályáját is
töltötte. Korai rajzai, vízfestményei a táj, a somogyi dombság változatosságát,
a Kecel- és a Róma-hegy Rippl-Rónai révén ismertté vált arcát jelenítették meg.

Édesapja címfestő
műhelyében fogott először ecsetet, majd mesterei mellett, Z. Gács György és
Miháltz Pál műtermében vált képzőművésszé.

A múlt század hetvenes
éveiben nagyméretű mozaikok készítése közben sokat változott művészi
gondolkodása.

„A korábbi zártabb képi világ motívumait, felületmegoldásait a képtérben megnyíló terek szabadon kezelt közegébe helyeztem, így a gesztusok véletlenszerűségét kibontva vagy elfedve nagyobb szerepet kapott a rajz is” – vallotta erről.    

Munkái gyakran
szerepeltek felesége, Weeber Klára szobrászművész alkotásaival közös tárlaton.
Műveit közgyűjtemények és magánygyűjtők őrzik, főbb alkotásai közé tartozik a
Kertészeti Egyetem és a nagyatádi kórház mozaikja.