"Csodálatos élményt jelentett a család számára, hogy rengeteg kezdeményezés volt az elmúlt évben, amelyeket különleges szépség, kreatív fantázia jellemzett. Felkavaró érzés, hogy máig ennyire élő Örkény István életműve?- fejtette ki Radnóti Zsuzsa, az író özvegye, a Vígszínház dramaturgiai vezetője.
Berényi Gábor rendező a szolnoki teátrum korábbi igazgatójaként mesélt az író egyik legmeghatározóbb premierjéről. Székely Gábor rendező talált rá a Macskajáték című kisregényre, amelyet mindenképp színpadra szeretett volna állítani, így felkeresték Örkény Istvánt, hogy dramatizálja a művet. ?Két héttel a bemutató előtt, Pista felhívott: Gábor, még meggondolhatod magad, hiszen kit érdekelhet Szolnokon két idős asszony telefonbeszélgetése.? Berényi Gábor azonban szerencsére nem hallgatott az íróra, sőt meg is jósolta számára, hogy két éven belül a vidéki színházak játszani fogják a darabot, amely nemcsak hazai, hanem nemzetközi sikert fog elérni. ?Igazam lett. A második-harmadik előadáson megjelent Várkonyi Zoltán a Vígszínháztól, és elkérte az előadást a rendezővel, díszlet-és jelmeztervezővel együtt? ? mesélte Berényi Gábor. Bár Székely Gábor elmondása szerint kezdetben ódzkodott ugyanazt az előadást más színészekkel megvalósítani, végül a szolnoki társulat belegyezésével nemsokára a Pesti Színházban is játszották a Macskajátékot váltott szereposztásban.
Nemcsak a drámaíró Örkény, hanem az egyperces novellák szerzője is nagy hangsúlyt kapott a Petőfi Irodalmi Múzeum Örkény-kiállításában, amelyet szombaton láthatott utoljára a közönség, de ezután Szegeden várja majd az érdeklődőket. ?A Tóték motívumát felhasználva megépítettünk egy nagy dobozvilágot, amelyben kalandozva a látogatók végigjárhatták Örkény-életrajzát, valamint konkrétan beleléphettek az írói világba. A fikciókban sétálva tapasztalhatták meg, miképpen élnek a szövegek? ? fejtette ki Pádár Eszter, a PIM munkatársa, a kiállítás megálmodója, aki fontosnak tartotta, hogy a tárlatot járva, mindenképpen olvasni kelljen a nézőknek, akiket egyébként egyperces időtartam alatt körbejáró óramutatók kalauzoltak a helyes irányba. Örkény szövegei azonban nem csupán könyvekben olvashatók, 2008-ban ugyanis a család azzal a kéréssel fordult az Országos Széchényi Könyvtárhoz, hogy a Palatinus Kiadó által megjelentetett négy válogatáskötet kerüljön fel a világhálóra. ?Nagy öröm ez, hiszen addig csak kalózszövegek éltek az interneten? ? jegyezte meg Sudár Annamária, az OSZK munkatársa. Ennek nyomán készült el később a honlap, az orkenyistvan.hu, ahol számos információt ? például az író műveiből készült magyarországi és külföldi előadások listáját, Örkény beszédét tartalmazó hangfelvételeket ? találhatnak a látogatók. A könyvtár emellett programokkal is csatlakozott a centenáriumhoz: többek között diákoknak rendeztek prózamondó versenyt Örkény szövegeiből.
Radnóti Zsuzsa
Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet szintén az iskolákat szólította meg, amikor egypercesekből létrehozott előadásokat kért a diákoktól. A kiválasztott legjobb darabokat az Örkény színház színpadán mutathatta be tizenegy csoport. ?Az elköteleződés az ifjúság, valamint a színház névadója iránt feltételezte, hogy otthont adjunk a programnak? ? mondta a színjátszó fesztivállal kapcsolatban Mácsai Pál, az Örkény színház igazgatója, akinek rendezésében márciusban mutatták be a Tótékat. A teátrum számos más kezdeményezés mellett drámapályázatot is kiírt az író születésének századik évfordulója alkalmából. ?220 dráma érkezett, ebből tíz előadható darab volt, végül négy művet jutalmaztunk. Megszereztük az Égisz Gyógyszergyár támogatását ? ahol egyébként Örkény dolgozott is eltiltása idején ? így írói honoráriummal köszönhettük meg a legjobb darabokat? ? mondta el Mácsai Pál, akinek az egyik legnagyobb élményt Örkény Antalhoz, az író fiához hasonlóan az Örkény városban tett látogatás jelentette, ahol megtapasztalhatták milyen erős identitásformáló hatása van a ? valójában véletlenszerű ? névrokonságnak.
A beszélgetésen szó esett még a nemrégiben a Palatinus Kiadó gondozásában megjelent Április című kisregényről, melyre az író halála után a kilencvenes években bukkant rá özvegye egy bőrönd mélyén. ?Egy fiatalkori, egészen izgalmas, sok tekintetben a korszak irodalmi ízlésére hajazó műről van szó, amelyben ugyanakkor számos ponton már felsejlik az örkényi humor, látásmód? ? jegyezte meg Reményi József Tamás, a Palatinus Kiadó művészeti vezetője, aki hozzátette: nem is tehet élőbbé egy pályaművet egyéb, mint egy addig ismeretlen kötet felfedezése a szerző halála után. Az életmű folyamatos létezését azonban más is bizonyítja: az OSZK ugyanis az említett honlap mellett facebook-oldalt is készített az írónak, akinek több profilja is él a virtuális térben. Így igaznak mondható a nemrégiben megjelent, íróról szóló folyóirat-cikk első mondata: Örkény él és facebookozik.
Széles-Horváth Anna
