Előkerültek Clark Ádám a Lánchíd építésekor készült rajzai
A Lánchíd építőjének 185 éves kivitelezési rajzait azonosította a Közlekedési Múzeum. Clark Ádám saját kezű alkotásai eddig ismeretlen részletekre derítettek fényt a híd építésével kapcsolatban. A terven például négy láncsor szerepel, a megvalósult hídon kettő készült. A rajzokat idén novembertől mindenki megtekintheti a Műszaki Tanulmánytárban.
A Lánchíd építése 1839-ben kezdődött William Tierney Clark tervei alapján, Clark Ádám vezetésével. Az alapkőletétel 1842-ben történt, a hidat pedig 1849 novemberében avatták fel.
A bemutatott tervek között a hídpillérek és a hídfők látványos ábrázolásán túl az építési munkafolyamatokról is új részletekre derül fény, például a cölöpözés menetrendjét bemutató vagy a valós cölöpözési helyzetet ismertető, illetve az építkezéshez használt gépek és egyéb berendezések rajzai is láthatóak. A cölöpözés a híd alapozási szakaszának egyik legfontosabb munkafázisa volt. Különösen érdekes, hogy az egyik terven még oldalanként négy láncsor látható, míg a végleges hídon csak kettőt alkalmaztak. A láncsorok a függőhíd tartószerkezetét alkotó vastag vasszemek sorozatait jelentik. A bemutatott rajzok azért is jelentősek, mert segíthetik a híd építéstörténetének tudományos igényű feldolgozását, ami valójában hiányzik. A híd előzményeit 1836-ig bezárólag Viszota Gyula írta meg 1936-ban, illetve a Lánchíd 1849 utáni történetét Domonkos Csaba 2024-ben. Az 1836 és 1849 közötti évek, azaz az építkezés időszakát tudományos igénnyel még nem dolgozták fel, csak egyes dokumentumok jelentek meg a témában.
„A levéltári és revíziós munkafolyamatok nem tartoznak a leghálásabb feladatok közé egy múzeum életében, hiszen ez a muzeológia kevésbé látványos területe. Ugyanakkor vannak olyan fontos felfedezések, amelyek egyik pillanatról a másikra a középpontba tudják állítani azokat a kollégákat, akik éveken, évtizedeken keresztül végzik ezt a munkát. Ez a mostani kiállítás az ő munkájuk elismerése, amely nélkül szegényebb lenne a hazai kultúrtörténet. Nagyon fontos, hogy időről időre megálljunk, és a múzeumi háttérben láthatatlanul zajló munka előtt is tisztelettel adózzunk, hiszen ezek nélkül a látványos kiállítások és kiadványok sem valósulhatnának meg” – mondta a kiállítás megnyitóján dr. Schneller Domonkos, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum (MMKM) főigazgatója.
A rajzokat bemutató beszélgetésen részt vett Hajós Bence is, aki – amellett, hogy építőmérnök, hídtörténeti kutató és könyvkiadó – Clark Ádám egyenes ági leszármazottja. Segített azonosítani a múzeum fellelt rajzait is. A bemutatón jelen volt dr. László Zsófia, Budapest Főváros Levéltárának kutatója is; valamint dr. Balogh-Ebner Márton és Domonkos Csaba, a múzeum főosztályvezetői.
