Ráduly György elmondta: a filmek felkutatásának folyamatát egészen a közelmúltig nagyban nehezítette az a tény, hogy a világ filmarchívumai nem kommunikáltak, nem osztották meg egymással gyűjteményeik tartalmát, elsődleges munkájuk saját nemzetük filmjeinek a felderítése volt az országhatáron belül, a külföldi állományok figyelembevétele nélkül. Mindez a digitális technológia eluralkodásával nagyjából az elmúlt egy évtizedben vett jelentős fordulatot világszinten, az egyes archívumok gyűjteményeinek tömeges digitalizálásával ugyanis az ismeretlen, beazonosítatlan filmek részletei, képkockái az online térben könnyedén megoszthatókká váltak más országok archívumainak munkatársaival, hozzájárulva a tekercsek eredetének felkutatásához.

Berky Lili és Lengyel Vilmos A gyónás szentsége című Janovics-filmben

A program első nagy eredménye idén nyáron a Lumière testvérek 1896-ban Budapesten rögzített felvételeinek felkutatása és Magyarországra történő hazavitele volt 125 év után – emelte ki a filmarchívum igazgatója. Ezeknek a mozgóképes anyagoknak a pozitív kópiáival már az 1890-es évek végétől rendelkezett Magyarország, és a lyoni Lumière Intézettel való idei együttműködés eredményeként is csak másolatokra számítottak, de a kutatócsapat az átvételkor azzal szembesült, hogy az eredeti kameranegatívok kerültek hozzájuk. „Ott döbbentünk rá ennek az egésznek a történelmi jelentőségére: 125 év után először újra Budapestre érkeztek azok az eredeti kameranegatívok, amelyeket 1896-ban Budapesten fűzött be a gépébe a Lumière testvérek operatőre” – fogalmazott Ráduly.

Szintén a program során bukkantak rá Bán Frigyes Kadétszerelem című 1942-es alkotására, amelynek megtalálásáról már teljesen lemondtak a kutatók, de néhány hónapja egy szerb moziüzemeltető hagyatékából előkerült a film eredeti mikrokópiája.

Az év következő nagy felfedezése az 1942-es, Szeleczky Zita főszereplésével készült olasz film, a Revücsillag (Tentazione) volt, amelynek tekercse a római filmarchívumból került elő.

A Hans Hinrich és Aldo Frosi által rendezett alkotásban Kiss Ferenc is szerepel, a filmet pedig Magyarországon magyar szinkronnal tervezték bemutatni, de a premierre a háborús események miatt nem került sor. A program során hagyatékokat, életutakat is kutatnak, így térképezték fel idén az 1941-ben Amerikába kivándorolt Király Ernő színművész hollywoodi munkásságát és családjának történetét is.

Jelentős eredmény Janovics Jenő 1916-os A gyónás szentsége című némafilmjének megtalálása is a washingtoni Kongresszusi Könyvtárban. Az alkotás négy felvonásból áll, ebből most három került elő, de mivel a filmnek megvan az eleje és a vége is, így rekonstruálható, digitális restaurálás után összeállítható és levetíthető, ugyanakkor a hiányzó második felvonás megtalálására is jó esélyek vannak – hangsúlyozta Ráduly György.

Jelenet A gyónás szentsége című filmből: elöl, balról jobbra Ihász Aladár, Berky Lili, Szakács Andor, Janovics Jenő, Dezséri Gyula, Lengyel Vilmos, a többi szereplő neve nem ismert 

2022-ben lesz Janovics Jenő születésének 150. évfordulója, ebből az alkalomból pedig az NFI és a filmarchívum egyéb ünnepi programok mellett A gyónás szentsége restaurált felvételének bemutatását is tervezi, többek között a jövő évi kolozsvári Filmtettfeszten is. „Ideje, hogy Janovics méltó módon visszakerüljön a köztudatba, és elfoglalja az őt megillető helyet a nemzeti emlékezetben” – fogalmazott Ráduly György.

A teljes cikk a szabadsag.ro oldalon olvasható.

Nyitókép: Janovics Jenő és Berky Lili a nemrég előkerült kolozsvári filmben. Fotók forrása: NFI/Dunky fivérek/filmarchiv.hu