Máthé Erzsi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész, a Nemzet Színésze május 16-án kilencvenöt éves.

Mertz Erzsébet néven Budafokon született 1927-ben. Gyermekkorában szüleivel nagy szegénységben élt, a családot a második világháború után sváb származásuk miatt kitelepítették. A kereskedelmi iskola után egy faárudában helyezkedett el, titkárnőnek készült. 1945-ben a május 1-jei műsorban a Sasfiók egyik monológját adta elő, ami után a főnöke rábeszélte, hogy próbálkozzon meg a színészettel. A Színművészeti Főiskolára nem vették fel, így az Országos Színészegyesület Színiiskolájának hallgatója lett. Mesterei voltak többek között Rátkai Márton, Ascher Oszkár, Lázár Mária, Várkonyi Zoltán és Gobbi Hilda.

1948-ban friss diplomásként rövid ideig a Vígszínházhoz szerződött, akkoriban változtatta nevét Máthé Erzsire. A színházak államosítása után Pécsre ment, ahová későbbi férje, Szendrő József rendező hívta. 1952-től az ország első számú társulatának, a budapesti Nemzeti Színháznak a tagja volt, majd 1983-ban alapító tagként szerződött a budapesti Katona József Színházhoz.

Máthé Erzsi 1962-ben
Fotó: Fortepan/Szalay Zoltán

Máthé Erzsi rendkívül sokoldalú művész, zengő, tiszta hangjával gyönyörűen beszéli a magyar nyelvet. Alkati adottságai miatt – királynői tartás, zengő, mély orgánum – pályája kezdetétől fogva sok klasszikus hősnő és kemény, nagyszájú, olykor kegyetlen nőalak megformálását bízták rá. Fenséges volt mint Klütaimnésztra (Aiszkhülosz: Oreszteia), Margit királyné (Shakespeare: III. Richárd), Xiména (Corneille: Cid), Gertrudis (Katona: Bánk bán), Rhédey Eszter (Móricz: Úri muri), Goneril (Shakespeare: Lear király).

A Katona József Színházban eltöltött csaknem harminc év sokféle szerep eljátszására adott számára lehetőséget. Volt Philaminte (Molière: Tudós nők), Volumnia (Shakespeare: Coriolanus), Klumpetné (Parti Nagy Lajos: Mauzóleum), Brigitta asszony (Heinrich von Kleist: Az eltört korsó), Maria Josefa (Lorca: Bernarda Alba háza), az öregasszony (Spiró: Koccanás) és Madame Gatteau (Goldoni: A karnevál utolsó éjszakája).

Molière: Tudós nők, 1983
Rendező: Major Tamás. Forrás: Katona József Színház

Kiváló humorérzéke, karikírozó képessége vígjátékokban is kitűnően érvényesült, Kamillaként (Szigligeti: Liliomfi) és Kukuskinaként (Osztrovszkij: Jövedelmező állás) is sziporkázott. Televíziós kívánságműsorokban ma is rendszeresen kérik egyik emlékezetes sikerét, a fergeteges humorú kabaréjelenetet, amelyben egy írástudatlan, idős parasztasszonyt alakított, partnere Balázs Péter volt. A televízióban Tábori Nórával együtt évekig ők voltak a Szeszélyes évszakok Juliska, Mariska párosa.

A Szeszélyes évszakokban Tábori Nórával
Máthé Erzsi több filmben és számos tévéjátékban szerepelt:

Gázolás, Külvárosi legenda, Ház a sziklák alatt, Égrenyíló ablak, A hamis Izabella, Nem élhetek muzsikaszó nélkül, A szeleburdi család, Mielőtt befejezi röptét a denevér. Ő játszotta Marjáknét, a házvezetőnőt a Fekete város című Mikszáth-regény nagy sikerű, Zsurzs Éva rendezte televíziós változatában.

A Katona József Színházban, ahol legutóbb 2012-ben lépett színpadra, jó szerepeket kapott, szeretetteljes légkör vette körül. Hivatásáról egy alkalommal úgy nyilatkozott, hogy mindig csak és kizárólag a színészetnek élt, együtt akart élni a szerepekkel, a külvilág nem létezett számára. Magánéleti kudarcait, tragédiáit is csak a pálya tudta feledtetni.

Vinnai András–Bodó Viktor: Motel (2003). Rendező: Bodó Viktor
Fotó: Varga Imre. Forrás: Katona József Színház

2003-ban díjat alapított, amelyet a Katona évadzáró társulati ülésén adnak át a kiemelkedő teljesítményt nyújtó társulati tagnak. 2006-ban alapítványt hozott létre, melynek célja a Pécsi Nemzeti Színház, a Kaposvári Csiky Gergely Színház, valamint a határon túli magyar nyelvű színházak tagjainak, továbbá a Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős hallgatóinak segítése.

Egész pályafutása során lámpaláz nehezítette életét.

Még kislányként egyszer azt mondták neki, hogy sohasem lesz színésznő belőle, azután mindvégig ezzel küzdött, de a szövegébe csak egyetlenegyszer sült bele színpadon. Mint mondja, a színház volt az élete, pályafutásában volt minden, csalódás és bánat, de öröm is, ma már elégedett, csönd van benne, visszavonultan él budai lakásában. A színésznő, aki egyetlen gyermekét kiskorában veszítette el, 2002-ben alapítványt hozott létre a kora- és újszülöttek intézményen belüli és otthoni ellátásának támogatása érdekében.

Máthé Erzsi hét évtizeden át szolgálta Tháliát, és mindent megkapott, amit ezen a pályán csak kapni lehet. Kétszeres Jászai Mari-díjas (1956, 1971), érdemes művész (1976), kiváló művész (1981), Kossuth-díjas (1985), a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja (1998). 1997-ben átvehette a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, 2000 óta a Nemzet Színésze. 2004-ben a legjobb női mellékszereplőnek járó Vastaps díjat, 2007-ben a Magyar Filmszemle életműdíját vehette át. 2012-ben Hazám-díjjal, 2013-ban Kállai Ferenc-életműdíjjal tüntették ki.

A nyitókép forrása: Katona József Színház