Enyedi Ildikó gingkójától Shakespeare fájdalmáig: tizenöt filmet ajánlunk a II. BIFF-ről

Film

Visszatér a Budapest International Film Festival, méghozzá igazi ínyencségekkel különféle A listás filmfesztiválokról a Hamnettől a Nincs más választáson át az Arany Pálma-győztes Csak egy balesetig, ráadásul közönségtalálkozókkal, szakmai beszélgetésekkel és olyan különleges vetítési helyszínekkel is készülnek a szervezők, mint az etyeki Korda Stúdió vagy éppen a Szépilona Kocsiszín. Irtó nehéz volt csak tizenöt filmet választani a programból!

1. Csendes barát

Idős fa áll egy botanikus kert közepén. Magányos, ahogy a kert többi lakója is – sok ezer kilométerre eredeti élőhelyüktől, hogy megcsodálhassuk, megfigyelhessük mindennapjaikat. Ahogy mi őket, úgy ők is megfigyelnek minket. Tanúi rövid, kusza, zajos és zaklatott életünknek. A film három történetet mesél el, ember és növény három tétova találkozását, amikor ez a kétfajta, radikálisan különböző érzékelés egy pillanatra igazán összekapcsolódik. Emberi hőseink, akárcsak a kert növényei, kívülállók, magányos lelkek. És éppúgy vágynak a kapcsolódásra, ahogy ők.

Enyedi Ildikó, az Arany Medve-díjas és Oscar-jelölt Testről és lélekről rendezőjének új filmje érzékeny és filozofikus párhuzamot von növény és ember kapcsolata között. A meditatív csodáját mi már megnéztük Velencében, ahonnan egyébként összesen hat díjat hozott el, írtunk is róla, de ami még ennél is fontosabb, hogy azóta már Gingko biloba főhősének is levetítették. Az országos premier január 29., de a BIFF-en el lehet csípni még nagyon premier előtt.

2. Blue Heron

Sophy Romvari magyar származású kanadai filmrendező, jelenleg Torontóban él. Első nagyjátékfilmje, a most látható Blue Heron a locarnói filmfesztiválon mutatkozott be, ahol elnyerte a Swatch First Feature díjat. Észak-amerikai premierjére a Torontói Nemzetközi Filmfesztivál Centrepiece szekciójában került sor, ahol pedig a Best Canadian Discovery Awardot nyerte el.

Blue-Heron_Still_02.jpg
Blue Heron

A film története szerint a kilencvenes évek végén egy kanadai-magyar család beköltözik új otthonába a Vancouver-szigeten. Újrakezdésüket azonban Jeremynek, a család legidősebb gyermekének egyre veszélyesebb viselkedése zavarja meg. Sophy Romvari magyar származású kanadai rendező Locarnóban díjazott filmjében a családi dinamikák, belső viszonyok a legfiatalabb gyermek, Sasha szemszögéből tárulnak fel. A vetítés után lehet kérdezni a rendezőtől! 

3. Hamnet

1580, Anglia. Az elszegényedett William Shakespeare (Paul Mescal) megismerkedik a szabad szellemű Agnesszel (Jessie Buckley), szenvedélyes viszonyba keveredik, amelynek vége házasság és három gyermek lesz. Viszont miközben Will a távoli Londonban egyengeti bimbózó színészi karrierjét, Agnesnek egyedül kell helytállnia otthon. Amikor tragédia történik, a pár egykor megingathatatlan köteléke próbára tétetik, ám a közös élményeik alapozzák meg Shakespeare időtlen remekművének, a Hamletnek a megírását.

Az Oscar-díjas Chloé Zhao (Nomádok földje) új filmje érzékeny látlelet a szerelem összetettségéről és a művészet gyógyító erejéről: a kritikusok már most Oscar-frontrunnerként emlegetik!

4. Dögölj meg, szerelmem!

Cannes-ban mutatták be, és azóta is dicshimnuszokat zengenek Jennifer Lawrence vad és lehengerlő alakításáról: Grace (Lawrence) és Jackson (Robert Pattinson) fiatal pár, akik New Yorkból vidékre, a férfi gyerekkori otthonába költöznek a nyugodtabb élet reményében. Mikor végre sikerül alkalmazkodniuk az új környezethez, és gyermekük születik, Grace-ben egyre jobban nő az elszigeteltség érzése, és mentálisan kezd teljesen kimerülni. A nő romló egészségi állapota egyre nyugtalanítóbb és kiszámíthatatlanabb helyzetekbe sodorja a pár házasságát. 

Lynne Ramsay a szülés utáni depresszió őrülethez közeli állapotát mutatja be. A rendezőnő egyébként a kortárs brit filmművészet kivételes hangja: eredetileg fotográfiát tanult, mozijában pedig a belső állapotok tájjá formálódnak – olyan filmeket hozva létre, amelyek sokáig a nézőben maradnak, miután a vászon elsötétül. 

5. Itt érzem magam otthon

Ritát egyik napról a másikra elrabolják. Az Árpád család lakásában tér magához, ahol azt állítják róla, hogy ő Szilvi, a család régen eltűnt lánya. Bár Rita biztos saját identitásában, ha életben akar maradni ebben a groteszk és fojtogató közegben, kénytelen belemenni a játékba.

Holtai Gábor egyszerre filmrendező, hangmérnök és zeneszerző, akinek munkáit a szürreális és társadalomkritikus elemek jellemzik. Rövidfilmje, a Második kör többek között a szarajevói és a clevelandi filmfesztiválon is szerepelt, legújabb, thrillerelemekben bővelkedő alkotása pedig egy groteszk mese, amely a hatalom és az azzal való visszaélés kérdéskörét vizsgálja a családi és társadalmi rendszerek keretei között. A főbb szerepekben Lovas Rozi, Molnár Áron, Józsa Bettina, Znamenák István, Simon Kornél és Gryllus Dorka.

6. Csak egy baleset

Napjaink Iránjában járunk. Éjszaka van, egy kisgyerekes család hazafelé tart a kivilágítatlan úton, amikor váratlanul kisebb baleset történik. Egy közeli autószerelőnél keresnek segítséget. Az esemény lavinaszerű következményekhez vezet, amikor a műhely egykori dolgozója, egy korábban politikai okokból bebörtönzött férfi brutális kihallgatóját véli felismerni a szerencsétlenül járt sofőrben. A férfi felkeresi egykori sorstársait, hogy segítségükkel bizonyosságot nyerjen. A börtön poklát megjárt csoport tagjainak fontos erkölcsi dilemmákkal kell szembenézniük: megnyugvást jelenthet-e az önbíráskodás egy elnyomó, igazságtalan rendszerben?

Dzsafar Panahi a kortárs iráni filmművészet egyik meghatározó alakja. Munkásságát erős társadalmi érdeklődés, Iránban tabunak számító témák, művészeti és társadalmi kérdésekre való kreatív reflexiók jellemzik. 2010-ben az iráni bíróság hat év börtönbüntetésre ítélte Panahit, húsz évre eltiltották a filmkészítéstől, a helyi és nemzetközi médiának adott interjúk adásától, valamint Irán elhagyásától. A Three Faces volt a negyedik filmje (a This Is Not a Film, a Closed Curtain és a Taxi Teheran után), amelyet letartóztatása után forgatott. 2025-ben a Csak egy baleset című filmjével elnyerte a Cannes-i Arany Pálmát.

7. Zúzógép

Benny Safdie rendező, színész és író, testvérével, Josh Safdie-val közösen alapozta meg hírnevét először az indie, majd a mainstream amerikai filmművészetben. Benny színészként is egyre keresettebb, szerepelt többek között Paul Thomas Anderson Licorice Pizza című filmjében és Christopher Nolan Oppenheimerében, ahol Teller Edét alakította, egészen meggyőző magyar akcentussal. 2025-ben készült el első saját rendezése, a Zúzógép, amellyel rögtön el is hozta Velencéből az Ezüst Oroszlánt a legjobb rendezésért.

Az igaz történet Mark Kerr győzelmeit és bukásait követi nyomon, akinek a neve a ’90-es évek MMA-világában egyet jelentett a félelemmel. A Dwayne Johnson által nagyszerűen alakított Kerr a ringben megállíthatatlan gépezet, azon kívül azonban esendő ember függőségekkel, bizonytalansággal, démonokkal. Benny Safdie első szóló nagyjátékfilm rendezése egyszerre mesél a sport szentségéről és pusztító erejéről, miközben megmutatja, mit jelent embernek maradni, amikor minden körülmény arra kényszerít, hogy szörnyeteggé válj. A filmről itt írtunk bővebben.

8. A Useful Ghost – különleges vetítés a Szépilona kocsiszínben

A Szépilona kocsiszínben a mozi találkozik a város ritmusával – alvó villamosok között nézhetjük meg a cannes-i filmfesztiválon debütált, kultfilmgyanús A Useful Ghost (Hasznos szellem) című alkotást, amely Thaiföld idei Oscar-nevezése. Ratchapoom Boonbunchachoke megható és abszurd humorral átszőtt filmjében egy feleség porszívóba költözött szellemként tér vissza, hogy megvédje családját a bosszúálló kísértetektől. Szürreális utazás gyászról, emlékezetről és arról, hogy mit is jelent valójában jelen lenni – még a halál után is.

9. Sirât – Tánc a sivatagban

Egy apa fiával együtt útnak indul, hogy felkutassa a család eltűnt lányát a marokkói sivatagban. Egy rave-partin találkozik egy baráti társasággal, és velük közösen kezdetét veszi a fájdalommal és eksztázissal tarkított spirituális utazás. Oliver Laxe formabontó hanghatásokkal dolgozó legújabb filmje elnyerte a zsűri nagydíját a 2025-ös cannes-i filmfesztiválon.

10. Kontinental 25

Kolozsvár, 2025. Egy román hajléktalan öngyilkosságot követ el, miközben egy magyar végrehajtó, Orsolya (Tompa Eszter) próbálja rávenni, hogy hagyja el a jogosulatlanul használt pincét, amelynek a helyére luxushotelt akarnak építeni. Orsolya összeomlik, lelkiismeret-furdalástól hajtva járja a várost. Újra és újra előadja történetét kollégáinak, barátainak és ismerőseinek, a helyenként abszurd találkozókból egy feszültségekkel teli társadalom képe rajzolódik ki, ahol mindenki az önigazolást keresi. 

Az Arany Medve- és kétszeres Ezüst Medve-díjas Radu Jude (Aferim!, Zűrös kettyintés, avagy pornó a diliházban) a kortárs kelet-európai szerzői film egyik legeredetibb hangja. Legújabb filmje groteszk tragikomédia a mai Közép-Európa morális válságáról, főszereplőjével, Tompa Eszterrel pedig még a berlini premier kapcsán itt beszélgettünk.

11. Nincs más választás

Man-su, a 25 éves tapasztalattal rendelkező papíripari szakértő boldogan él feleségével, Mi-rivel, két gyermekükkel és két kutyájukkal. Egy nap azonban elbocsátják munkahelyéről, és minden összedőlni látszik. A történtek hatására Man-su megfogadja, hogy minél hamarabb új állást talál. Amikor egy papírgyár állást hirdet, Man-su, annak érdekében, hogy biztosan megkapja az állást, agyafúrt tervet eszel ki, és egyesével tervezi kiiktatni a konkurenciát jelentő munkavállalókat. A koreai rendezőzseni, Park Chan-wook, Costa-Gavras 2005-ös A fejsze című filmjét gondolta újra, a végeredmény pedig markáns rendezői stílusának lehengerlő megvillantása lett: a No Other Choice fordulatokkal teli, fekete humorral átszőtt thriller, amely komoly erkölcsi kérdésekkel gondolkodtatja el nézőjét.

Park Chan-wooknak olyan kultfilmeket köszönhetünk, mint a Demilitarizált övezet (2000), az Oldboy (2003) vagy éppen A szobalány (2016), a Nincs más választást pedig a 82. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában mutatták be. Mi is nagyon szerettük, főszereplőjével, Lee Byung-hunnal itt beszélgettünk a világpremier után.

12. Cuerpo Celeste

1990 nyarán végnapjait éli Chilében a Pinochet-diktatúra, ezzel egy időben a tizenöt éves Celeste gyerekkora is. A lány régész szüleivel egy Atacama-sivataggal határos strandon tölti a gondtalan nyarat, de egy váratlan tragédia felforgatja a családi idillt. Celeste gyásztól megbénultan, irányt vesztve keresi önmagát, coming-of-age története mögött felsejlik az átalakulóban lévő Chile titkokkal, elhallgatással és korrupcióval teli légköre. A film a Bloom szekció nyitófilmje: ez az új nemzetközi versenyszekció a fiatal mozit ünnepli a világ minden tájáról, most induló filmesek a korunkra érzékenyen reagáló és a filmnyelvet határozott elképzeléssel beszélő alkotásai közül válogatva.

13. The Ice Tower – különleges vetítés a Korda Stúdióban

A 15 éves Jeanne megszökik az árvaházból. Egy filmstúdióban talál menedéket, ahol Andersen A Hókirálynő című meséjének adaptációját forgatják. A titokzatos és kiismerhetetlen Hókirálynőt játszó Cristina (Marion Cotillard) magával ragadja a lányt, kettejük közt kölcsönös vonzalom és veszélyes bizalom szövődik. Lucile Hadžihalilović filmjében a valóság és a fikció összemosódik, az eredmény pedig egyszerre éteri és hátborzongatóan hipnotikus. Ez a rendező negyedik nagyjátékfilmje, melynek premierje a 2025-ös Berlinale versenyprogramjában volt, a film különleges vetítése előtt pedig Etyeken körbenézhetünk a Korda Stúdió színfalai mögött.

14. Két ügyész

Szergej Loznyica orosz rendező filmjével indul a II. BIFF, aki kutatóként kezdte pályáját a kijevi Kibernetikai Intézetben, majd a moszkvai Orosz Állami Filmintézetben szerzett rendezői diplomát. Eddig 28 díjnyertes dokumentumfilmet és öt nagyjátékfilmet jegyez. A Szovjetunióban járunk 1937-ben. A szovjet börtönökben több ezer, hamisan vádolt fogoly levelét égetik el naponta. Egy üzenet azonban mégis eljut címzettjéhez: az újonnan kinevezett ügyészhez, Alekszandr Kornyevhez. A fiatal, becsületes bolsevik gyanút fog, és mindent megtesz, hogy találkozhasson a levél írójával. Nyomozása végül a moszkvai főügyészség folyosóira vezeti, ahol szembesül a sztálini tisztogatások gépezetével. A film egy ember útján keresztül mutatja meg, miként működött a totalitárius rezsim, és hogyan őrölte fel a hatalom gyakorlásának logikája a rendszer áldozatait.

15. Fiume vagy halál! – különleges vetítés a Városházán

A fesztivál Cinescape programja ezúttal a Budapesti Városháza dísztermébe hív, ahol a Fővárosi Közgyűlés szokott ülésezni. Itt vetítik le Horvátország idei Oscar-nevezését, a Rotterdami Filmfesztivál fődíjas dokumentumfilmjét, a Fiume o morte! című alkotást.

Az Osztrák–Magyar Monarchia romjain Fiumében 1919-ben felbukkan egy önjelölt, személyiségzavaros, lánglelkű költő, aki katonai erővel elfoglalja a várost, majd annak teljhatalmú urának kiáltja ki magát. Gabriele D'Annunzio bizarr pünkösdi királysága az olasz fasizmus előszelének tekinthető, és bár az olasz államnak kell felszámolnia a 16 hónapig tartó kínos incidenst, pár év múlva Benito Mussolini hatalomra jutásával Gabriele D’Annunzio már nemzeti hősként vonul be az olasz történelmi pantheonba. Igor Bezinović innovatív, rotterdami fődíjas filmjében rijekai polgárok keltik életre Gabriele D’Annunzio 16 hónapos groteszk rémuralmának tragikomikus fejezeteit.

+1 meglepetésfilm Tarr Béla ajánlásával

A BIFF idei zsákbamacskáját a magyar filmművészet egyik legnagyobb hatású, nemzetközileg elismert alakja, a Sátántangó és A torinói ló rendezője választotta, aki a vetítés előtt személyesen vezeti fel a filmet. Vajon mi lesz az? Egy saját film, hogy Krasznahorkai Lászlót ünnepelje? Esetleg a fiatal generáció alkotásai közül választ majd egy teljesen megjósolhatatlan mozit? 

A II. BIFF teljes programja itt böngészhető. A fesztivál alapítóival tavaly itt beszélgettünk víziójukról és a mozi elpusztíthatatlanságáról.