Pécsi Cirfandli Esték néven indult érdekes beszélgetéssorozat Pécsett, a kezdeményezés pedig annyira sikeres, hogy a második alkalommal rendezett találkozóra már nem is tudott mindenki regisztrálni, aki szeretett volna. Persze, a beszélgetőpartnereket elnézve ez nem is csoda. Sebestyén Márta Liszt Ferenc- és Kossuth-díjas népdalénekes az első a magyar zene történetében, aki meghódította a világot a magyar népzenei örökséggel. A Deep Forest együttessel olyan lemezt alkottak, amely megszületése óta egyedülálló a világon ? nem hiába vehették át a Grammy-díjat. De Hollywoodot is meghódította a művésznő, hiszen az Angol beteg című film betétdalát is ő énekli ? a Szerelem, szerelem című dalt a Muzsikás című albumról ismerheti a magyar közönség.

_D0A6101_Copy

 

Ízig-vérig pécsi a magyar építészet, és azon belül a szerves építészet gondolatvilágának apostola, Dévényi Sándor, aki idén megkapta a Nemzet Művésze címet. Ő az, aki bár azt vallja: nem törekszik arra, hogy saját stílusa legyen, munkái mégis könnyen beazonosíthatóak. Érdekes, hogy a két művész, habár igen különböző területeken mozog, ugyanabban az évben, 1999-ben kapta meg a Kossuth-díjat.

 

A november 23-ai beszélgetést dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár vezette, aki pályájuk elindulásáról és szüleik szerepére kérdezte a népdalénekest és az építészt. Sebestyén Márta édesanyja aktív karnagy, Kodály-növendékként az ő öröksége megfigyelhető a művész munkáján, ugyanakkor a tudós, közgazdász, természettudós édesapa is nagy hatással volt rá. ?Nálunk a jelszó Kodály volt? ? emlékezett vissza gyermekkorára Sebestyén Márta, édesanyja ugyanis a kórusokért, a közönségért él mind a mai napig. Az éneklős jókedvet tehát már gyermekkorában magába szívta, és ugyan katolikus nagyszüleinél még problémát jelentett a református meny érkezése, ő minden gyülekezettel szeretett együtt énekelni. Édesapja viszont soha nem énekelt, de a népzenét így is fontosnak tartotta: a külföldi, nemzetközi konferenciákról helyi népzenei felvételekkel tért haza, így a türkmén népzene éppúgy ismertté vált számára, mint az észak-amerikai őslakosok zenéje.

_D0A6070_Copy

 

A kis Márti első generációs városi volt, akit az a szerencse ért, hogy a 80 éves Kodálynak Forray Katalin zenepedagógus óvodásaként háromszáz gyermekkel együtt énekelhetett. Ő a pedagógus kérésére egymagában is megköszönte azt énekszóval Kodály Zoltánnak, hogy olyan sok zeneművel örvendeztetett meg minket. ?Ha mindenki olyan szépen énekel, mint te, akkor érdemes volt megírni? ? érkezett a válasz a zeneszerzőtől. Érdekesebbnél érdekesebb történeteket mesélt Sebestyén Márta egymás után többek között arról, hogyan ne öltözze túl a királynőt, és hogy miként sikerült pár percben letennie Magyarország kulturális védjegyét a japán császárnak. Elmesélte: büszkén tapasztalta, hogy a keleti országban milyen nagy tisztelettel fordulnak Bartók és Kodály felé, előbbi történethez pedig hozzáfűzte, mennyire meglepte, hogy miután Windsorban énekelt az angol királyi családnak, köztük a királynőnek is, Károly herceget annyira elbűvölte, hogy CD-t is kért magának Sebestyén Mártától. Nem egyszerű udvariassági formuláról volt szó, hiszen miután elküldte a felvételeket, tíz napon belül választ is kapott levelére, egyenesen a hercegtől.

_D0A6215_Copy

 

Dévényi Sándor a beszélgetésen hamar rálelt a közös pontra: Csempeszkopácson, ahol gyermekként sok időt töltött Sebestyén Márta, található egy nagyon szép templom, amelyet a jáki templom építőmesterei fusi munkájukkal építettek fel, ezzel a 12 méter hosszú és hat méter széles építménnyel pedig a magyar építészet egyik meghatározó építészeti emlékét teremtették meg. Saját felmenőiről az építész elmondta: nagyapja büszke kocsmáros volt Dévényben, amely a török nyomásra menekülő horvátok legészakibb letelepedési helyeként ismert. A horvát köteléken kívül azonban sok másról is híres a család a legendák szerint: hajós ősei Széchenyivel is kapcsolatba kerültek, de Mátyás királlyal is összehozta felmenőit a sors: a legenda szerint Zágrábban nyújtottak számára menedéket. Ükanyja pedig porcelánfestő volt a Zsolnay-gyárban ? ő festette azt a porcelánt is, amelyet a királynak adtak át.

 

_D0A6197_Copy

 

Szabadságvágya igen nagy, mégis jól tudja: egy építész munkája sokszor igen monoton, mivel a tervezőasztalnál töltött hosszú órák hozzák meg a munka gyümölcsét. Szabadságvágyát így belülről éli meg, munkája ugyanis igen felelősségteljes. Az építészeti tevékenysége elsősorban a semmi eladásán, elhitetésén múlik, hiszen egy tervet kell eladnia, amely még fizikai formában nem is létezik. Tudja, hogy emberek százait kell ilyenkor mozgatnia, akik rá merik bízni pénzüket. Az építészettel kapcsolatban a dinamizmust tartja vezérfonalának, szeretne olyat alkotni, ami folyamatosan megújul, kiszolgálja a társadalmat, szerves harmóniát teremt a környezet és az ember között.

Takács Erzsébet

Fotó: Csákvári Zsigmond