Erdélyi utazásra buzdít a National Geographic.
25 pontból álló listát állított össze a National Geographic a világutazók számára. 2025-re többek között Bangkok, Los Angeles, Szenegál, a guatemalai Fuego vulkán és a malajziai Eastern & Oriental Express mellett Brassót és a Via Transilvanica útvonalat is ajánlja, amely Bukovinától a Vaskapuig Székelyföldet és a szász kultúra emlékeit őrző Királyföldet érintve Románia hét történelmi-néprajzi régióját szeli át. Kiépítésén több mint tízezer önkéntes dolgozott tíz megye négyszáz településén. A túraútvonal minden kilométerét gránitból faragott kilométerkővel jelölték meg.
„A középkori Brassó Erdély kapuja, ősi erdők, rusztikus falvak és a Kárpátok csúcsainak földje. Fedezze fel a régiót a 2022-ben elkészült Via Transilvanica túraútvonal mentén, amely 870 mérföldön át fut az ukrán határtól a Dunáig” – írja a Nat Geo.
Az erdélyi szászok egykori nagy központja, Brassó nevével egy 1234 körül készült premontrei kolostorjegyzékben találkozhatunk először. 1241-ben a tatárok elpusztították. Neve 1252-ben IV. Béla egyik adománylevelében bukkan fel újra. 1384-ben kezdték el a városfalakat építeni. 1421-ben II. Murád török szultán ezeket földig romboltatta. A város visszafoglalása után 1427-ben Luxemburgi Zsigmond itt tartott országgyűlést. Hunyadi János 1455-ben engedélyezte, hogy újjáépítsék a város falait. 1467-ben Mátyás király moldvai hadjárata idején Brassóban pihent meg. A mohácsi csatavesztés után a város I. Ferdinánd oldalára állt, és elűzte Szapolyai Jánost. Szultáni parancsra Petru Rares betört Erdélybe, 1529-ben megrohanva Brassót elfoglalta és lerombolta a fellegvárt. 1534-ben Lodovico Gritti hétezer főnyi törökkel táborozott a vár falai között, 1599-ben pedig Vitéz Mihály foglalta el a várost. 1688-ban az Erdélyt megszálló osztrák sereg ostromolta. 1689-ben Antonio Caraffa felgyújtatta a várost, a Fekete templom falai ekkor lettek feketék. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején Brassó nem csatlakozott a fejedelemhez, ezért a kurucok a várost kifosztották. 1849 márciusában Bem tábornok foglalta el. Ezután a város védelmi jelentősége megszűnt. A brassói magyarok száma a 19. század végére meghaladta a szászokét, 1910-ben a város lakosságának relatív többségét (43,4 százalékát) már magyarok alkották. 1916. augusztus 16-án behatolt Brassóba a román hadsereg, ennek egy részét azonban megsemmisítették. A trianoni békediktátummal Brassó végleg Romániához került: a második bécsi döntéssel Székelyföld visszakerült Magyarországhoz, Brassó viszont Romániában maradt.
