Erdő Péter az eseményen arról beszélt, hogy az első teljes katolikus bibliafordítás a magyar kultúra és nyelvtörténet kiemelkedő értékű darabja. Felidézte: a kéziratos középkori kódexek már tartalmaznak magyar nyelvű bibliarészleteket, amelyeket szerzetesek készítettek apácák, illetve műveltebb hívek használatára. Példaként említette a Müncheni-kódexet, valamint az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárban őrzött Jordánszky-kódexet.
A könyvnyomtatással azonban megjelent az igény a nyomtatott Bibliára, a reformációval pedig egyfajta versengés is kialakult a felekezetek között. Ismertette: először úgynevezett posztilláskönyveket, a vasárnapi evangéliumokat, esetleg szentleckéket és olvasmányokat, valamint azok magyarázatait tartalmazó gyűjteményeket nyomtattak.
Ilyen volt Telegdi Miklós háromkötetes, a teljes egyházi év vasár- és ünnepnapjaihoz megírt posztilláskönyve, amelynek első kötetét még Bécsben, Formika Máté nyomdájában adta ki. A második kötet nyomtatásához azonban már vásárolt egy nyomdát, amelyet saját nagyszombati házában állított fel. Így ez lett az első Magyarországon, katolikus szerzőtől megjelent posztilláskönyv.
Ezt követte a protestáns Károli Gáspár első teljes bibliafordítása, majd Káldi György első katolikus, teljes nyomtatott bibliafordítása 1626-ban. A bíboros kiemelte: a Káldi-féle fordítás nyelve sokkal modernebb, mint akár a Telegdi-posztilláké, akár a vizsolyi Bibliáé (Károlyi-Biblia). Néhány évtized alatt tehát óriásit változott a magyar nyelv, és e változás fő motorja Pázmány Péter és köre volt, akik tudatosan modernizálták a magyar nyelvet. Ilyen léptékű nyelvújítás legközelebb Kazinczy Ferenc idejében történt – tette hozzá. Kitért arra:
a Káldi-biblia segített, hogy a szentírás magyar szövege eljusson minden katolikus paphoz, a katolikus családokhoz és a török idők alatt és után megmaradt kevés szerzeteshez.
Erdő Péter hangsúlyozta: nem igaz a közkeletű vélekedés, hogy az egyház el akarta zárni a Biblia szövegét a hívek elől. Ezt bizonyítja, hogy noha a Káldi-bibliát nem adták ki olyan gyakran, mint a protestáns bibliafordítást, de példányszáma jóval nagyobb volt a vizsolyiénál.
A Régi Magyarországi Nyomtatványok katalógusa alapján közgyűjteményben magyar nyelvű Bibliából, abból a korból a Káldi-biblia bukkan fel a legtöbb példányban – ismertette. A bíboros megjegyezte azt is: a Káldi-bibliának több fakszimile kiadása napvilágot látott már. Mindegyik „tiszteletreméltó vállalkozás”, amely kihívás elé állítja a kiadókat, hiszen nehéz például korhű papírt találni a nyomtatáshoz.
A kiadó, Daruka Mihály elmondta, az általa épített, 16. századi technikát alkalmazó nyomdagéppel, korhű nyomdatechnikával előállított 400 Káldi-bibliával egyrészt az évfordulót szeretnék megünnepelni, másrészt az előttünk járó nyomdászok előtt kívánnak tisztelegni, harmadrészt ki akarják próbálni, hogyan zajlott a könyvnyomtatás 400 évvel ezelőtt.
„Amíg nem látjuk, honnan indultunk el, azt sem értjük, hogy mekkora utat tettünk meg” – fogalmazott.
Daruka Mihály beszámolt arról is: a 400 biblia névre szóló, sorszámozott példányait azok kapják, akik támogatják a Kehidakustányba tervezett Magyar Nyomdaipar-történeti Élménymúzeum megvalósítását. A múzeum átadását 2025-re tervezik – mondta.
Káldi György 1573-ban született Nagyszombatban. 1595-ben Bécsben tanult teológiát, 1597-ben pappá szentelték, majd 1598-ban Rómában belépett a jezsuita rendbe. 1625-ben Pázmány támogatásával megalapította és nyomdával szerelte fel a pozsonyi kollégiumot, amelynek haláláig rektora volt. Pázmány felszólítására és rendi beosztásban dolgozott szentírásfordításán. Első kézirata 1605–1608 között készült korábbi kísérletek felhasználásával. Az 1626-ban Bécsben megjelent első teljes katolikus magyar nyelvű Szent Biblia általánosan elterjedt, és jelentősen hatott a magyar irodalmi nyelv fejlődésére.
Nyitókép: a Káldi-biblia. Forrás: Pytheas Könyvmanufaktúra
