A főigazgató elmondta, 2023 márciusában „rendkívül rossz állapotban” lévő intézet irányítását vették át, amely a tudományos életben „érzékelhetően elszigetelődött”: a kutatásaiban tárgyi tévedések, a szabályozásában, a pénzügyi gazdálkodásában és a kommunikációjában pedig hiányosságok mutatkoztak.
Mostanra azonban minden a helyére került – mondta Kásler. Az intézetnek rendkívül ambiciózus tervei vannak a következő időszakra. A magyar eredetkutatás kapcsán fontos feladatnak nevezte többek között a kora középkori források újrafordítását. Azokon a területeken, amerre a magyarok vándoroltak, számos fel nem tárt írásos emlék található, „amit magyar ember még nem látott”. Az elmúlt időszakban sikerült hozzájutni például örmény kolostorok könyvtárainak anyagaihoz, de érdemes kutatni a Kaukázus északi területein, Georgiában és az összes „isztánban” is – ugyanezen területek a zenei emlékek szempontjából is lényegesek.
Az intézet munkatársai elkezdték összeállítani a középkori latin feliratok enciklopédiáját, mert az akkori magyar források döntően szlovák és román gyűjteményekben lelhetők fel. Szintén jó ütemben haladnak a székesfehérvári királyi maradványok történelmi archeogenetikai kutatásai: 600 összekeveredett csontvázból vettek mintát, ebből 400 esetben hiánytalanul sikerült a teljes DNS-meghatározás. Várhatóan a 200 fennmaradó „degradált csontváz” vizsgálata is befejeződik idén.
„A legnagyobb ambíciónk, hogy helyreállítsuk a Szent István által alapított és építtetett Székesfehérvári bazilikát, amely európai kisugárzású Kárpát-medencei magyar emlékhely, s egyben fontos identitásképző központ lenne” – mondta a főigazgató. Kitért arra is, hogy az új nemzeti alaptanterv (NAT) szerint készült iskolai tankönyvek már tartalmazzák a legújabb kutatások eredményeit, a pedagógusok képzésébe azonban még nem épült be minden. Pintér Sándor belügyminiszter felkérésére az intézet szakemberei már dolgoznak egy, a NAT-nak megfelelő továbbképzési terven.
Balogh Andrea Johanna, a Magyarságkutató Intézet tájékoztatási és kommunikációs főigazgató-helyettese arról beszélt, hogy amióta az intézetnek új vezetése van, azóta megfelelnek a tudományos hitelességnek, rendben vannak a pénzügyek, valamint az embereknek is hitelesen és naprakészen tudnak beszámolni a legújabb ásatásokról, kutatásokról. Ráadásul tartalmaikkal már 1,1 millió Facebook-felhasználót értek el, emellett folyamatos az intézet honlapjának fejlesztése, valamint Instagram- és TikTok-profilt is indítottak a minél szélesebb nyilvánosság elérése érdekében.
Fotó: Kovács Tamás / MTI
