archeogenetika

Brutálisan meggyilkolták az Árpád-házi herceget

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói által vezetett nemzetközi projektben sikeresen azonosították az Árpád- és Rurik-dinasztiába tartozó egykori macsói bán, Béla herceg maradványait – közölte november 6-án az ELTE. A vizsgálatokkal egy évszázados régészeti és történeti kérdést oldottak meg a kutatók.

Doni unokatestvére lehetett a füzesabonyi szarmatának

Az Alföldön és a sztyeppéken feltárt sírokban talált minták összevetésével genetikai kapcsolatot találtak az Urál melletti és a Kárpát-medencébe vándorolt szarmaták között a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói – közölte honlapján a felsőoktatási intézmény.

A foga mindent elárul az ötezer éve élt férfiról

Az ókori egyiptomi és mezopotámiai kultúra közötti genetikai kapcsolatot sikerült feltárni egy ókori egyiptomi férfi maradványaiból nyert DNS vizsgálatával – számoltak be kutatók a Nature című folyóiratban publikált tanulmányukban.

Évszázados vita végére kerülhet pont a hunok eredetéről

Mongóliától Marosszentgyörgyön át Tiszaburáig 370 személy DNS-ének vizsgálatával messzire nyúló genetikai kapcsolatokat tártak fel az ELTE kutatói Belső-Ázsia és a Kárpát-medence között.

Újabb bizonyíték arra, hogy a gének és a kultúra nem feltétlenül esnek egybe

Az ELTE Régészettudományi Intézet részvételével folyó HistoGenes projekt legújabb kutatásából kiderült, hogy a Bécsi-medence két településén az eltérő génállomány ellenére is hasonló szokások és kultúra alakult ki a 8. században.

Eredményes évet zárt 2023-ban a Magyarságkutató Intézet Kásler Miklós szerint

Kiemelkedő eredményeket ért el tavaly a Magyarságkutató Intézet, elsősorban a klasszika-filológia és az archeogenetika, vagyis az ős-örökléstan területén – mondta Kásler Miklós, az intézet főigazgatója és tiszteletbeli elnöke szerdán a stratégiai céljaikról beszámoló sajtó-háttérbeszélgetésen.

Szegedi archeogenetikai kutatások segíthetnek tisztázni a népvándorlás kérdéseit

Kétszázmillió forinttal támogatja a kormány a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) folyó archeogenetikai kutatásokat, amelyek az elmúlt években a világ élvonalába jutottak – jelentette be a kulturális és innovációs miniszter szombaton Szegeden.

Egy korábban ismeretlen nép tagjait azonosították régészek a Balaton mellett

A teljes genetikai állományt felölelő vizsgálatoknak köszönhetően azonosították, hogy az itt élők vadászó-gyűjtögető életmódot folytattak, járványos betegségben hunytak el, és egy, a kutatók által Jelenának elnevezett balatonkeresztúri nő arcrekonstrukciója is elkészülhetett.