Szegedi archeogenetikai kutatások segíthetnek tisztázni a népvándorlás kérdéseit

Csák János az SZTE-n tartott sajtótájékoztatóján kifejtette, a kormány az elmúlt években komoly átalakításokat hajtott végre a felsőoktatás rendszerében azzal a céllal, hogy a magyar hallgatók minél jobb, minőségi oktatást kapjanak. Hozzátette: ebben a folyamatban a kormány kiváló partnere az SZTE vezetése.

A miniszter hangsúlyozta, a kormány két és félszeresére növelte a modellt váltó egyetemek finanszírozását azért, hogy javuljon az oktatás és kutatás minősége, és növekedjen az intézmények társadalmi beágyazottsága. Az SZTE-n folyó archeogenetikai kutatásokat az elmúlt néhány évben a világ élvonalába kerültek, ezért támogatja 200 millió forinttal a kormány az SZTE Archaikus és Recens Humán Genomikai Kompetenciaközpont kutatási programját – tudatta Csák János. A miniszter kitért arra, a kormány által kötött magyar–kínai megállapodás lehetővé teszi, hogy olyan belső-ázsiai területeken feltárt régészeti leletek archeogenetikai vizsgálatát is elvégezzék a szegedi kutatók, mint Dzsungária és Ujguria, melyek a népvándorlás főútvonalán fekszenek.

A politikus annak érdekében, hogy az SZTE rangsorokban elfoglalt helye és kutatási reputációja javuljon, azt várja, hogy ebből a kutatási programból is minél több magas presztízsű publikáció szülessen. Török Tibor, az SZTE Archaikus és Recens Humán Genomikai Kompetenciaközpont vezetője kifejtette, a régen elhunyt emberek örökítőanyagát vizsgáló archeogenetika alig harmincéves tudományterület, ráadásul módszertani nehézségek miatt 2013-ig gyerekcipőben járt. Ekkor a 2022-ben Nobel-díjjal elismert Svante Pääbo laboratóriumában sikerült feltérképezni a neander-völgyi ember teljes genomját. Ezt követően exponenciális fejlődés indult ezen a tudományterületen, napjainkig több mint 10 ezer ember genomját ismertük meg a korai kőkortól egészen a közelmúltig. Így rekonstruálni lehet egykori elődeink rokonsági és leszármazási viszonyait – magyarázta az egyetemi docens. Ezekkel az eszközökkel a magyar őstörténet számos nyitott kérdése is megválaszolható – tudatta a szakember.

Tavaly sikerült tisztázni a népvándorlás utolsó három hullámának leszármazási viszonyait. A vizsgálatok alapján az európai hunok közvetlen rokonai voltak az ázsiai hunoknak. A Mongóliától a Kárpát-medencéig tartó útjuk során számos alávetett néppel, germánokkal, szarmatákkal keveredtek – közölte a kutató. Sikerült azt is kimutatni, hogy az avarok vezető rétegei szintén Mongóliából származtak. A honfoglaló magyarok pedig az Ural keleti oldalán fekvő füves pusztákról indultak, majd keveredtek a szarmatákkal és az európai hunokkal – mondta Török Tibor.

A Kárpát-medence történetét meghatározó mindhárom népvándorlási hullám mongóliai kapcsolatokkal rendelkezik, éppen ezért nagyon fontos a mongolólai, ázsiai hunok tanulmányozása. Ez a munka ugyan elkezdődött, de a kínai területekről, ahol az ázsiai hunok nagy számban megfordultak, még nincsenek adatok – közölte a központ vezetője. Hozzátette: a kínai–magyar együttműködés keretében lehetőség nyílik ezek tanulmányozására.

A nyitóképen Neparáczki Endre, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatója, Török Tibor, az SZTE Archaikus és Recens Humán Genomikai Kompetenciaközpont vezetője, Csák János kulturális és innovációs miniszter, Rovó László rektor és Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke az egyetemen tartott sajtótájékoztatón 2024. január 13-án. Fotó: MTI / Lehoczky Péter