A megállapodások lényege, hogy a városok az előkészítő évek és a kulturális főváros évében törekednek a közös munkára, közös projektek megvalósítására.

Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa köszöntőjében az Európa kulturális fővárosa cím legfontosabb céljai között említette, hogy felismerjék Európa kulturális sokszínűségét, és azt, hogy az évek során a résztvevőkből alakuljon ki egy európai kulturális térség is.

Veszprém

Azt mondta: a szombaton aláírt megállapodások két irányba is kulturális térséget építenek. Egyrészt a három magyar döntős város között, másrészt pedig a 2024-es győztessel, Tartuval. Így olyan programok is megvalósulhatnak majd, melyet Veszprém kezd el és Tartu fejez be.

Porga Gyula, Veszprém polgármestere hangsúlyozta: bár a címért folyó versenyben Veszprém győzött, azt szeretnék, ha Győr és Debrecen is nyertese lenne a program végrehajtásának.     Nemcsak Veszprémet és a Balatont kell képviselni Európa előtt 2023-ban, hanem a magyar kultúrát is.

A veszprémi Kálvária-domb

A polgármester arról is beszélt, hogy a tartui siker a nemzetközi együttműködés felé nyitja meg a lehetőséget, ráadásul egy olyan várossal, amellyel Veszprém – legrégebbi testvérvárosaként – 48 éve ápol kapcsolatokat.

Urmas Klaas, a 2024-es kulturális főváros, az észt Tartu polgármestere arról beszélt, hogy a cím betöltését megelőző két évben is testvérvárosa lesz Európa kulturális fővárosai: 2022-ben a litván Kaunas, 2023-ban pedig Veszprém.

Fotók: MTI/Bodnár Boglárka