A Nemzet Művésze lett, és beszédében úgy fogalmazott, hogy ez a legnagyobb elismerés. Az Oscar-díj után is van feljebb?

Ötven évvel ezelőtt léptem be először a Pannónia Filmstúdió kapuján. Szinte hihetetlen, olykor egészen megrémülök ettől a számtól. 72 éves vagyok, de egyáltalán nem érzem magam ennyinek. Amikor megkaptam az Oscar-díjat, úgy hittem, az a szakma csúcsa, onnan nincs feljebb. Aztán mégis felülírta a Kossuth-díj, majd most ez a Nemzet Művésze, amely valóban a nemzet szeretetét fejezi ki egy alkotói pálya elismeréseként. Ez a gondolat is rémítő, hogy akkor most vége?! A Pannóniában készítettem 1980-ban A légy című filmemet, és most nemrég ugyanitt fejeztem be az Utolsó vacsorát.

Ez egy negyven éve dédelgetett filmterve volt.

Igen, és hála Istennek, hogy akkor nem valósulhatott meg! Annyit fejlődtek a technikai lehetőségek, hogy míg negyven éve ebből egy gyenge filmet tudtam volna forgatni, ma kompromisszumok nélkül valósíthattam meg az elképzeléseimet.  

Mivel utasították el negyven évvel ezelőtt?

Számos ok felmerült, a mai napig őrzöm az akkor kapott lektori véleményeket. Ezek közt szerepelt indokként a vallási téma problematikus volta, ám az már önmagában megbotránkoztatott néhányakat, hogy hozzá merek nyúlni egy Leonardo-alkotáshoz, a freskó animálása művészetgyalázás, ilyen és ehhez hasonló recenziók érkeztek.  

Miként jutott eszébe a freskó animálása?

Az utolsó vacsora Leonardo lenyűgöző képe, amely azonban rendkívül rossz állapotban van. Akkortájt a művész új technikákkal, festékekkel kísérletezett, és ezek nem időtállóak, ma úgy tűnik: a restaurátorok is legfeljebb lassítani tudják a kép elenyészését, ám megállítani nem. Jó ideje csak előzetes bejelentkezés után látogatható a terem, több hónappal a tervezett látogatás előtt időpontot kell foglalni. Mi kétszer is megnéztük a feleségemmel.

Jelenet a filmből

Bár a filmen is látszik, hogy a kép rossz állapotban van, javítottak a valós helyzeten? Muszáj volt, egészen drámai az eredeti mű állapota.

Az Utolsó vacsora az animációt kombinálja az élőszereplős filmmel. Miért döntött úgy, hogy kilép az animációból? Mert úgy éreztem, fel kell oldani a feszültséget, hogy a néző számára is könnyebben befogadható legyen. Az első animált részben lényegében az utolsó vacsorán elhangzó Jézus-monológ kapott helyet, s az árulásról szóló drámai kinyilatkoztatás előtt lép be a terembe az éjjeliőr – akit Rudolf Péter játszik – és szűrődik be közben egy futballmérkőzés háttérzaja, így viszont sokkal súlyosabbak lettek az ezután elhangzó szavak. Óriási munka volt, de a karomon felállt a szőr, amikor bemehettem újra a Pannónia Filmstúdió nagykeverőjébe, s ott egy huszonöt fős zenekarral rögzíthettük Pacsay Attila a filmhez komponált zenéjét.

De ez Önön is múlt, hogy nem lépett be a Pannóniába, hiszen több mint tíz évig Kanadában élt, dolgozott.

Én – az amerikai felkérések dacára – már akkor elhatároztam, hogy az itt megálmodott egyedi filmterveimet csakis itthon fogom megvalósítani. Fantasztikusan tehetséges kollégáim vannak itt, és ez igazi csapatmunka volt, mindannyian hihetetlen odaadással dolgoztak a filmen. Három éven át hatan készítettük a grafikai részét, több munkatársam a főállása mellett éjjel, hétvégén, amikor ideje engedte. Kiváló csapat jött össze, s vannak további terveink is, csak bírjam erővel!  

Egy újabb film?

Egy sorozatban gondolkodunk. Leonardo írt 27 mesét, amelyekre egy orvos barátom hívta fel a figyelmemet, és az ebből megjelent kötet illusztrációján már dolgoztam korábban. Ezúttal Leonardo stílusában, a grafikai elemei felhasználásával szeretném animálni ezeket a rövid történeteteket.  

OOaHpq3A
Rófusz Ferenc átveszi a Nemzet Művésze díjat a november 5-ei átadón.
Fotó: Balogh Gyula

Miért érdemes egészen Leonardóig visszanyúlni egy-egy film vizuális világában?

Nekem az a tervem ezzel, hogy valami maradandót hagyjunk hátra, húzzunk egy rovátkát a földbe, s emléket állítsunk a reneszánsz mesternek; hiszen gondoljon csak bele, ki más érdemelné meg, ha nem Az utolsó vacsora és a Mona Lisa alkotója?! Én szívesen megmozgatnék egy Bosch-képet is, vagy egy Csontváryt, ennek megvalósítása – miután a technológiát az elmúlt években tökélyre fejlesztettük – csak pénz kérdése.  

Mikor mutatják be az Utolsó vacsorát?

Szeretnénk, ha jövőre valamelyik fesztiválon debütálna, az A-kategóriás filmfesztiválokon pedig kikötés, hogy addig nem vetíthetik. Tehát utána mehet majd a magyar televízióban. De örülnék, ha a milanói múzeumban is levetítenék, hiszen sokat hozzáadhatna az élményhez. Mint mondtam, kétszer jártunk ott, s azt tapasztaltuk, hogy a 15 perces zsilipes beengedés után az európai csoport csendben csodálta a képet, ám a következő látogatás alkalmával egy amerikai turistahad közepébe kerültünk, és a zajos társaságban jóformán élvezhetetlen volt a dolog. Meggyőződésem, hogy ha ott mód lenne megnézni előtte ezt a tízperces filmet, akkor jobban értenék, miről van szó.  

A nyitóképen Rófusz Ferenc munka közben. Fotó: Éberling András