Ezen a napon történt
Április 8-án történt
Az 1973-ban ezen a napon elhunyt Pablo Picasso képeinek talán legnyilvánvalóbb jellemzője, hogy ábrázolásmódjuknak nem sok köze van a valósághoz. Ezt a spanyol festőzseni is pontosan tudta, s így nyilatkozott: „A tárgyakat úgy festem le, ahogy elgondolom őket, nem ahogy látom.”
Április 7-én történt
1974-ben ezen a napon született Gubás Gabi Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész, a Thália Színház tagja. Pályafutása során többek között a Nemzeti Színházban, a József Attila Színházban, a kaposvári Csiky Gergely Színházban és a Vidám Színpadon játszott, de a Pizzás, a Kalózok, a Szőke kóla és az El a kezekkel a Papámtól! című filmekben is láthattuk.
Április 6-án történt
1814-ben ezen a napon született Ybl Miklós építész, a 19. század egyik legnagyobb magyar mestere, a historizmus európai jelentőségű képviselője. Legismertebb művei között van a Magyar Állami Operaház, a Fővámház (ma a Budapesti Corvinus Egyetem főépülete), a Várkert Bazár, a Szent István-bazilika, a Pollack Mihály téri Festetics-palota, illetve a fóti Szeplőtelen fogantatás templom.
Április 5-én történt
„Azelőtt mindig könnyen és biztos kézzel tudtam dönteni; rájöttem, hogy ez azért van, mert az ifjúságunkban a kérdés mindig ez: a jobbat vagy a kevésbé jót választom-e. Most már csak két rossz közt választhatok, ezért olyan nehéz a döntés” – állapította meg az 1912-ben ezen a napon született Örkény István Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas író.
Április 4-én történt
Ma ünnepli nyolcvanhetedik születésnapját Sándor György, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas író, előadóművész, „humoralista”. Sándor Györgyöt Zelk Zoltán szópantomimművésznek nevezte, de nyelvi leleményei miatt Karinthyhoz is hasonlították. Azt is mondják, hogy a hatvanas évek két nagy tehetséget adott a magyar humornak, Hofi Gézát és Sándor Györgyöt, csak míg az előbbi a plebejus, az utóbbi az intellektuális humorban szerettette meg magát.
Április 3-án történt
2014-ben ezen a napon adták át a nagyközönségnek az újjáépített Várkert Bazárt. Az 1875–1883 között Ybl Miklós tervei alapján épült neoreneszánsz épületegyüttes eredetileg kereskedelmi funkciót töltött be, majd műtermek, kiállítások helyszínéül szolgált. A második világháborúban súlyos károkat szenvedett, 1961 és 1984 között pedig a Budai Ifjúsági Park működött a területén. A kormány 2011-ben döntött az életveszélyessé vált épületegyüttes rekonstrukciójának megkezdéséről.
Április 2-án történt
1946-ban ezen a napon született Koltai Lajos, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar operatőr, rendező, érdemes művész. Operatőrként olyan neves rendezők alkotásait fényképezte, mint Szabó István, Maár Gyula, Ranódy László és Sándor Pál, rendezőként a Kertész Imre regényéből készült Sorstalanság című filmmel debütált 2005-ben, de a 2023-ban nagy sikerrel bemutatott Semmelweis is az ő nevéhez fűződik.
Április 1-jén történt
1927-ben ezen a napon született Puskás Ferenc, a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett, olimpiai arany- és világbajnoki ezüstérmes magyar labdarúgó, az Aranycsapat csapatkapitánya, becenevén Puskás Öcsi. Puskás a FIFA-listán a világ valaha volt legjobbjai között szerepel, 2016-ban a goal.com internetes szakportál Legendák világbajnoksága elnevezésű szavazásán a valaha volt legjobb labdarúgónak választották.
Március 31-én történt
2016-ban ezen a napon halt meg egyetlen irodalmi Nobel-díjasunk, Kertész Imre, aki 1973-ban írt Sorstalanság című regényében elszakadt a hagyományos, tragikus alaphangú holokausztnarratívától, és a múlt századi történelem egyik legsötétebb időszakának egyedülálló feldolgozását nyújtotta. A regényből – az író forgatókönyve alapján – Koltai Lajos rendezett filmet, amelyet 2005-ben mutattak be.
Március 30-án történt
„A szabályszerűség aszfaltozott út: kényelmes járni rajta, de egy virág sem nő rajta” – tartotta Vincent van Gogh holland festőművész, aki 1853-ban ezen a napon született és akinek neve mára szinte márkává vált. A posztimpresszionizmus egyik legnagyobb alakjának tartott művész a pályafutása során csupán egyetlen festményét tudta eladni, halála után viszont egyre nőtt a hírneve, képei ma már csillagászati összegekért találnak gazdára.
Március 29-én történt
1982-ben ezen a napon nyerte el Hollywoodban Szabó István Mephisto című filmje – a magyar játékfilmek közül elsőként – a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat. A Klaus Mann azonos című regénye alapján, Klaus Maria Brandauer főszereplésével készült film 2012-ben bekerült a Magyar Művészeti Akadémia tagjai által kiválasztott legjobb 53 magyar alkotás közé.
Március 28-án történt
1949-ben ezen a napon született Reviczky Gábor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, a nemzet művésze, aki a kaposvári Csiky Gergely Színháznál kezdte színészi pályáját, majd – többek között – a debreceni Csokonai Színház, a Vígszínház és a Nemzeti Színház tagja volt. Számos filmben és tévéjátékban szerepelt, de szinkronszínészként is népszerű: Robert De Niro és Jack Nicholson általában az ő jellegzetes hangján szólal meg.
Március 27-én történt
2022-ben ezen a napon tartották a 94. Oscar-gálát a hollywoodi Dolby Színházban, ahol Denis Villeneuve Dűne című sci-fije hat Oscar-szobrot nyert, többek között a legjobb produkciós tervezés Oscar-díját is megkapta. Ez utóbbit Sipos Zsuzsanna, az alkotás díszletberendezője nyerte Patrice Vermette látványtervezővel együtt. Sipos Zsuzsanna a díj átvételekor magyarul is megköszönte az amerikai filmakadémia elismerését.
Március 26-án történt
1926-ban ezen a napon született Kallós Zoltán kétszeres Kossuth-díjas erdélyi magyar néprajzkutató, népzenegyűjtő, a Magyar Corvin-lánc tulajdonosa. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett néprajzkutató nagy szerepet játszott az erdélyi és magyarországi táncházmozgalom létrejöttében és elterjedésében, népzenei gyűjtőmunkája során mintegy tizenötezer dallamot jegyzett le, és számos hanghordozót (kazettát, CD-t) jelentetett meg.
Március 25-én történt
1926-ban ezen a napon született Papp László, vagy közismert nevén Papp Laci, háromszoros olimpiai bajnok ökölvívónk, aki 1948-ban a londoni, 1952-ben a helsinki és 1956-ban a melbourne-i ötkarikás játékokon nyert aranyérmet. Papp Lacit mindmáig az ökölvívás legnagyobbjai közt tartják számon világszerte. Angyalföldön szobrot állítottak neki és teret neveztek el róla, de Magyarország egyik legnagyobb zárt sportlétesítménye, a Papp László Budapest Sportaréna is az ő nevét viseli.
Március 24-én történt
1961-ben ezen a napon nyílt meg a Madách Színház a mai, Erzsébet körúti színházépületben, amely Kaufmann Oszkár tervei alapján épült az 1953-ban lebontott Royal Orfeum helyén. A nyitó előadás Bertolt Brecht A kaukázusi krétakör című drámája volt Ádám Ottó rendezésében, Psota Irénnel, Pécsi Sándorral, Gábor Miklóssal és Váradi Hédivel a főszerepben.