Ezen a napon történt
December 8-án történt
1938-ban ezen a napon született Tandori Dezső (képünkön) író, költő, műfordító és grafikus, a verebek, a lóverseny, a medvék és a gombfoci megszállottja. Az övé volt az első magyarországi posztmodern verseskötet, Nat Roid álnéven krimit, Hc. G. S. Solenard néven pedig fantasztikus regényt írt.
December 7-én történt
110 éve született Szántó Piroska festőművész (képünkön). Kötődött a szentendrei művészélethez, ott alkotott nyaranta. Képzőművészi tevékenységének fontos és érdekes kiegészítői irodalmi értékű önéletrajzi könyvei, amelyekben életének fordulópontjairól vall és kortársainak állít emléket.
December 6-án történt
Lehetett volna belőle gátfutó vagy építészmérnök. A gitározással Presser Gábor tanácsára hagyott fel, a '70-es évektől kezdve már csak a mikrofonnál állt, illetve a stúdió keverőpultjánál ült és dalszöveget írt Kóbor János (képünkön), az Omega énekese, aki 2021. december 6-án hunyt el.
December 5-én történt
2012-ben ezen a napon a matyó hímzés felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökségeinek reprezentatív listájára. A matyó népművészet az egyik leggazdagabb motívum- és színvilágú Magyarországon, elsősorban az Alföld északi tájrészére, Matyóföldre jellemző.
December 4-én történt
1946-ban ezen a napon született Balázsovits Lajos Balázs Béla-díjas magyar színművész, érdemes művész, a nemzet színésze, aki fiatalon lett a Jancsó Miklós-filmek állandó szereplője.
December 3-án történt
A francia új hullám vezéralakjaként az 1930-ban ezen a napon született Jean-Luc Godard azon nagy hatású rendezők közé tartozik, akik hozzájárultak a modern film születéséhez. Emblematikus filmjei a médium szabályainak jótékony felrúgásáról és az alkotói szabadság tudatos kijátszásáról árulkodnak.
December 2-án történt
Szokatlan, érthetetlen, olvashatatlan: ilyen és hasonló jelzőkkel illették értő irodalomkritikusok is a 2015-ben ezen a napon elhunyt Juhász Ferenc líráját. Rendkívüli tehetségét – amelyről többek között Kossuth- és József Attila-díja tanúskodik – azonban kevesen vitatták.
December 1-én történt
Ezen a napon született Vörösmarty Mihály 1800-ban, és mutatta be 1879-ben a Nemzeti Színház Csongor és Tünde című, egyszerre mesei és filozófiai drámai költeményét. A mű már 1830-ban elkészült, de kiadását a cenzúra nem engedélyezte. A premiert az 1855-ben elhunyt szerző már nem élhette meg.
November 30-án történt
Az agyagból szépséget, emberséget és szeretetet életre keltő műveket alkotott az 1902. november 30-án született Kovács Margit keramikus, szobrász (képünkön), aki egy interjúban így fogalmazott: „Az agyag mindennapi kenyerem, örömöm, bánatom. Már az első érintésekor életem elemévé vált.”
November 29-én történt
Ma ünnepli születésnapját Keserü Ilona festőművész, a neoavantgárd világhírű képviselője „Maga az, aki ezeket festi?” – kérdezte Kassák Lajos egy 1966-os kiállításán a megilletődött Keserütől. – „Jó, tiszta színeket használ, csak fessen ilyeneket” – biztatta.
November 28-án történt
Ezen a napon született a magyar mozgókép mestere, Sára Sándor. A Kossuth-díjas filmrendező és operatőr számára főiskolai évei legfontosabb tanulsága a következő volt: „hogyha nincs más, akkor három szöggel és egy dróttal is tudunk filmet csinálni”.
November 27-én történt
„Ahhoz, hogy igazságos lehessek, tudnom kell, hogy nem vagyok birtokosa semmiféle abszolút igazságnak” – írta Pilinszky János, aki 1921-ben ezen a napon született. A Baumgarten-, József Attila- és Kossuth-díjas szerző az Újhold-nemzedék kiemelkedő tagja Nemes Nagy Ágnes és Mándy Iván mellett.
November 26-án történt
„Óh ne mondjátok azt, hogy a Könyv ma nem kell, hogy a Könyvnél több az Élet és az Ember: mert a Könyv is Élet, és él, mint az ember – így él: emberben könyv, s a Könyvben az Ember.” 1883-ban ezen a napon született Babits Mihály.
November 25-én történt
Ma van a magyar labdarúgás napja annak emlékére, hogy a képünkön szereplő magyar labdarúgó Aranycsapat 1953-ban, azaz kereken 70 éve ezen a napon győzte le Londonban 6:3 arányban a hazai pályán addig veretlen angol válogatottat.
November 24-én történt
1934-ban Törökországban múzeummá nyilvánították az isztambuli Hagia Sophiát. Az UNESCO világörökségi listáján szereplő volt bizánci székesegyház, majd iszlám mecset 2020 júliusa óta ismét mecsetként működik.
November 23-án történt
„Hamar rátaláltam a hangok világára. Három-négy évesen fedeztem fel vörösberényi házunkban dédapám öreg zongoráját, és attól a pillanattól kezdve el nem lehetett mellőle zavarni” – idézte fel a kezdeteket Érdi Tamás zongoraművész (képünkön), aki ma ünnepli születésnapját.