Az aranyból készült érmékre a Siratófal akadálymentesítését szolgáló lift építése közben bukkantak a Templomhegy Heródes-kori nyugati falának közelében.

Az építkezés előtt a terepet átkutató, az Izraeli Régészeti Hatósághoz (IAA) tartozó régészek

egy kisebb cserépedénybe rejtve találták meg a négy darab 1000 éves aranyérmét.

„Ősi takarékperselyre bukkantunk"– nyilatkozta
David Gelman, az IAA szakembere. A korai iszlám korban készült tiszta arany
pénzérmék meglepetésként kerültek elő, amikor egy hónap elteltével
megtisztították a benne felgyülemlett portól és lerakódástól az ősz elején
talált cserépkancsót.

Az aranypénzek kiváló állapotban őrződtek meg. Az írás
rajtuk azonnal kivehető volt, amikor előkerültek a cserépből.

„Az érmék meglehetősen rövid időszakot fognak át, a
10. század 40-es éveinek végétől a század 70-es éveiig. Ez viharos politikai
változások ideje volt, amikor Izrael földjének felügyelete a mai Bagdad
területén székelő szunnita Abbászida Kalifátustól a síita riválisokhoz került,
az észak-afrikai Fátimida-dinasztiához, amely ekkoriban hódította meg
Egyiptomot, Szíriát és Palesztinát, és a mai Kairóban rendezkedett be.

Ezeket a történelmi eseményeket szinte tökéletesen tükrözik a korsóban felfedezett érmék. Két aranydénárt Ramlában vertek a kalifátus területén Al-Fadl al-Mutí kalifa idején (946-974). A másik kettőt Kairóban készítették a Fátimida uralkodók, al-Muizz (953-975) és utódja, al-Azíz idején (975-996).

Négy dénár jelentős pénzösszegnek számított a lakosság
többségének, akik akkoriban alapvető létszükségleteiket tudták csak fedezni. Ez
az összeg egy kezdő hivatalnok havi fizetését vagy egy egyszerű fizikai munkás
négyhavi fizetségét jelentette.

Az átlagemberekhez képest csak keveseknek, maroknyi tisztviselőnek és kereskedőnek volt hatalmas vagyona vagy fizetése. A kincstár egyik vezetője ekkor havonta mintegy 7000 aranydénárt kereshetett, és volt olyan, aki vidéki birtokai után évi százezer aranydénár jövedelemhez jutott.

Ötven év óta először fedeztek fel Jeruzsálemben Fátimida-kori aranykincset. Legutóbb az óvárosban, a Templomhegytől délre a hatnapos háború (1967) után végzett nagy feltárások során bukkantak ebből a korból származó érmékre és ékszerekre.

Fotó forrása: israelhayom.com