A új igazgató pénteki bemutatkozó sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy 1996 óta irányít hazai közgyűjteményeket: a Szombathelyi Képtár és a Műcsarnok után júniusig a pécsi Janus Pannonius Múzeum igazgatója volt. Fabényi Júlia elárulta: azért pályázott a Lumú élére, mert szeretett volna ismét tisztán kortárs művészeti intézményt vezetni.
A Lumú-nak egyszerre kell jól működnie kiállítótérként, gyűjteményként, kutatóhelyként, a pedagógiai munka terepeként és közösségi térként - hangsúlyozta a művészettörténész.
Hozzátette: a képzőművészetre ható társtudományok előtérbe állításával, új szempontú megközelítések felkarolásával, illetve a belső szakmai tapasztalatokon és külső, elméleti kérdésfelvetéseken alapuló viták lefolytatásával kívánja megalapozni az új kiállítási gyakorlatot.
A Lumúban monografikus kiállítások fogják feldolgozni a hetvenes években színre lépett generáció olyan alkotóinak munkásságát, mint Tolvaly Ernő, Lengyel András és Károlyi Zsigmond, valamint a jelentősebb vidéki műhelyek tevékenységét, ezzel nagy adósságot törlesztve - mondta az igazgató.
Nemzeti jellegű tárlatokon mutatkozhatnak be az osztrák, olasz művészek és a délszláv országok, Macedónia, Szerbia és Koszovó alkotói, míg a német nyelvterület művészetének feldolgozásához az igazgató vendégkurátori rendszer kialakítását tervezi. Így osztrák kiállítás jöhet létre a művészet és tudomány kapcsolatáról, a képi változásokról a globális művészetben, a hidegháború korszakának művészetéről, kiemelten kezelve a német-német helyzetet, illetve a volt Szovjetunió avantgárd művészetéről és annak a 90-es években a nemzetközi színtéren betöltött szerepéről.
Külön tárlat dolgozza fel a feminizmus elmúlt fél évszázadát és annak kritikáját, egy másik kiállítás pedig - többek között Jonathan Meese és Allain Sechaz munkáiból kiindulva - a forradalom fogalmát vizsgálja majd a kortárs képzőművészetben.
Fabényi Júlia elmondta: a gyűjteményezésben továbbra is kiemelt figyelmet fordít a progresszív tendenciákra, a kollekciót azonban szeretné kiegészíteni kortárs osztrák és délszláv, illetve lehetőség szerint olasz munkákkal is, ahogy a gyűjtemény hazai részének "fehér foltjait" is fel kívánja számolni.
Az új igazgató célja, hogy a Lumúból országos jelentőségű múzeumpedagógiai központot hozzon létre, valamint kutatási együttműködéseket tervez a nagy vidéki művészeti intézményekkel is.
Az intézmény korábbi vezetőjének, Bencsik Barnabásnak február 28-án járt le a vezetői megbízatása. A tárca március 1-jén írta ki a pályázatot, amelyet az anyag egy belső ellentmondása miatt visszavontak. Az új pályázatot március 13-án tették közzé, ezen ketten - Fabényi Júlia és Bencsik Barnabás - indultak.
A budapesti Ludwig Múzeumot - az elsőt az egykori vasfüggönyön túl - 1989-ben alapították, miután 1987-ben Irene és Peter Ludwig német műgyűjtő házaspár létrehozta magyarországi alapítványát. A budapesti intézménynek 70 nagy értékű nemzetközi műalkotást adományoztak és 95 művet helyeztek el letétbe, amellyel megalapozták a múzeum nemzetközi gyűjteményét és egyben létrehozták Magyarország első kortárs művészeti múzeumát. Az új múzeum első állandó kiállítása 1991-ben nyílt meg a Budavári Palota A Épületében, a Magyar Nemzeti Galéria rendezésében. A múzeum 1996-ban Kortárs Művészeti Múzeummá alakult és jelentős magyar anyaggal gyarapodott. A gyűjtemény 2005-ben a Művészetek Palotájába költözött.
(Forrás: MTI/Kultúra.hu)
