szalbey50x110 abc 3 Cc 33 másolat.jpg

Fagyiszínek és drámai komédia a galériában

A FreylerArt Galériában láthatóak Szlabey Zoltán munkái június 20-ig. A művész, akinek a Tate Gallery és a Guggenheim-gyűjtemény is őrzi néhány festményét, a Csengve, nevetve / kibuggyan a kedve / S egy ős evoét a fénybe kiált címet adta egyéni kiállításának.

Szlabey Zoltán (1956) a Magyar Iparművészeti Főiskola alkalmazott grafika szakán kezdte tanulmányait, majd Misch Ádám festőművésznél fejlesztette tudását. Dolgozott Fajó, Nádler, Hencze, az úgynevezett Iparterv csoport tagjai mellett is, de a Kádár-kori légkör nem nyerte el tetszését, így Svájc felé vette az irányt.

Zürichi galériása több külföldi gyűjteménybe értékesítette műveit, és nevéhez fűződik több nemzetközi cég arculatának tervezése is. Az 1990-es évek közepétől önálló nyomdát működtetett, és grafikai stúdiót is nyitott. Alapítója és kiadója a Gyűjtők és Gyűjtemények magyar–német nyelvű periodikának. Az Abádszalóki Nemzetközi Művésztelep újraalapítója és művészeti vezetője.

Folyamatosan állítja ki munkáit itthon és külföldön is. Alkotásai megtalálhatóak a Tate Gallery és a Guggenheim gyűjteményében. A FreylerArt Galériában tartott egyéni kiállítása mellett a XX. Táblaképfestészeti Biennálén is láthatják egy Triptichonját Szegeden a Reök-Palotában. Geometrikus képeit nem maszkolja, hanem szabad kézzel festi meg.

„Mániám, hogy nemcsak a tragédia drámai műfaj, hanem a komédia is, ezért derűs a képek túlnyomó többsége. Sok a sarkára állított négyszög alakú kép: ezek a szokásostól eltérő, sokkal kifinomultabb kompozíciót igényelnek. Úgy gondolom, a kompozíciók vannak annyira erősek, hogy használhatok szokatlan színharmóniákat – mint például finom, világos »fagyi« színeket, illetve a reklámból átvett erős, vad színhangzatokat. A képeknek mindig van és elsősorban érzelmi üzenete. Ehhez mankó a képcím, ami legtöbbször versidézet, de általában eredeti összefüggéséből, mintegy kollázsszerűen kiragadva, a kép megértésének szolgálatába állítva” – jellemzi saját munkáit a festő.

Ez is érdekelheti

Szent Lászlóhoz tartozhatott a mezőkövesdi plébánián talált csonttöredék

A természettudományos vizsgálatok eredményei alapján nagy valószínűséggel Szent László király földi maradványaihoz tartozik az a lábszárcsonttöredék, amely két éve a mezőkövesdi plébánián került elő. A kutatás eredményeit a Nem csak por és hamu című kerekasztal-beszélgetésen ismertették november 16-án az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontjában.

Pásztor Erzsi, Máté Gábor és Krasznahorkai László is Budapest díszpolgára lett

Budapest létrejöttének évfordulóján, november 17-én adták át az elismeréseket azoknak az embereknek, akik kiemelt szerepet töltenek be a város életében, kiemelkedő teljesítménnyel bírnak, valamint aktívan tettek Budapest fejlődéséért.

És neked van már dedikált Krasznahorkai-köteted?

Ha nincs, akkor december 10-én beszerezheted a Nobel-díjas író valamennyi könyvét a Puskin moziban, ahol Krasznahorkai László dedikálni is fog. November 17-én indul az eseményre a jegyelővétel.

Finta László először csak bőrműhelyt szeretett volna, aztán az egyik legfontosabb művészeti térré nőtte magát a Nyitott Műhely

Életének 62. évében elhunyt Finta László kulturális szervező, a budapesti Nyitott Műhely alapítója. A kulturális rendezvénytér határozatlan ideig zárva tart.