?Ez az életmű nagyon ritkán volt látható a maga teljességében, ezért is gondoltunk arra, hogy Ország Lili munkáinak szenteljük a MODEM új kiállítását? ? mondta el Farkas Zsófi, a MODEM kurátora a tárlat ötletének megszületéséről. ?Ez nem a teljes életmű bemutatása, mert a tér és az idő is kevés lett volna, hogy a művésznő munkásságáról átfogó képet nyújtsunk. Mi arra törekedtünk, hogy minden korszakából bemutassunk egy-egy reprezentatív művet?.
Ország Lili életműve több, jól elkülönülő korszakból áll, mégis teljesen koherens egységet képez. E hármas tagoltságnak megfelelően épül fel a tárlat is. ?Ez az életmű nagyon eltérő és különböző stílusjegyekből áll. Ország Lili első korszaka a francia szürrealizmushoz kötődik. Ekkortájt a festő úgy gondolja, hogy ezen keresztül tudja leginkább kifejezni önmagát.Hatással van rá René Magritte, a metafizikus festő, Giorgio de Chirico, Max Ernst és Henri Rousseau? ? mesélte a kurátor.
?Részben Bálint Endre, részben a szentendrei iskola hatására, valamint külföldi utazásai miatt kezd el absztrakt képeket festeni ? ezek alkotják az életmű második szakaszát. Ebben a korszakban az utazásai során megismert motívumokat használja fel. Ekkor kezd el városalaprajzokat készíteni, kapumotívumokat festeni és a falak struktúráját is ekkor kezdi el tanulmányozni. Ekkor születnek a városalaprajzokat bemutató és az ún. írásos képei, amelyekben nyelvek írásjeleit kezdi felhasználni a képein. Ennek a falmotívumnak a betetőződése az életművet lezáró, befejező labirintus-sorozat?.
?A fal motívum kezdettől fogva jelen van Ország Lili munkásságában. Jellemző, hogy börtönszerű, fojtogató, minden levegőt elszívó a téglafal? ? mondta a kurátor.
Az életmű végén ? akár egy logikai játék utolsó eleme ? készült el fő műve, a 48 részes labirintussorozat, amelyen 1973-tól 1978-ban bekövetkezett haláláig dolgozott. Itt kezdte nyomódúcként használni a nyomtatott áramkört, melynek városalaprajzként és labirintusként is értelmezhető mintázatát a huszadik század lenyomatának, jelképének tartotta. A labirintusmotívumra és a labirintushoz kötődő mítoszokra (Ikarosz, Ariadné fonala, Szfinx) ugyanolyan szimbólumként tekintett, ugyanúgy azonosult velük, mint korábban a téglafallal vagy az ősi városokkal.
?Ha Ország Liliről beszélünk, nem lehet kikerülni az irodalmi vonatkozásokat. Nagyon szoros barátságot ápolt Pilinszky Jánossal. Barátságuk hatása oda-vissza mindkét életművön érezhető. Ország Lili saját művészetének irodalmi párhuzamaként Franz Kafkát jelölte meg. Azt vallotta: a legnagyobb rokonságot Kafka leveleiben találta meg, írásaiban mintha saját tükörképére lelt volna?- mondta a kurátor.
A Körkörös romok című tárlatban a körkörösség nemcsak az élet körforgásában van jelen, hanem a képek struktúrájában is helyet kap: a falak újra és újra átformált terei sokszínű, változatosak, de ugyanakkor körkörösen visszatérő elemei az életműnek - árulta el Frakas Zsófia. A romok pedig első körben a falhoz kapcsolható,amely az életmű egészén átvonuló szimbólum. Munkásságának erős az archeológiai jellege; a történelem, a kultúrák és a városok rétegeinek kutatása illetve a háborúk okozta traumák ? ezek mind-mind romos állapotok, amelyeket Ország Lili kutat? ? összegezte a kurátor.
A tárlaton Ország Lili 88 alkotása látható: 68 olajfestmény, és 20 kollázs.
