Kiss Diána_Sándor Péter_A cirkuszhercegnő_sajttáj_fotó_Janus Erika.JPG

Modern és meghökkentő lesz A cirkuszhercegnő az Operettben

Kálmán Imre, Julius Brammer és Alfred Grünwald A cirkuszhercegnő című darabját tűzi műsorra a Budapesti Operettszínház; az előadást február 21-én, 22-én és 23-án este hármas szereposztásban, átdolgozott szöveggel, Homonnay Zsolt rendezésében mutatják be.

Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója a közelgő premier kapcsán felidézte, hogy a színház alkotói csapata már 2023-ban elkezdte az előadás előkészítését: a szövegkönyvet letisztították, a kottaanyagot pedig egységesítették.

Az Orbán János Dénes által újraírt szövegkönyv célja, hogy a librettó megfeleljen a mai néző elvárásainak. Az eredeti darab több mint négy és fél órás, amire a jelen közönségének csupán elenyésző rétege nyitott, így a műről lefejtették a közel száz évvel ezelőtti, az akkori – főként Bécsre jellemző – társadalmi helyzetekre reflektáló dialógusokat.

Homonnay Zsolt, a darab rendezője Kálmán Imre monumentális zenei világából indult ki, amely rendkívül gazdag, árnyalt és sokrétű jelentéstartalmakat hordoz magában. A zenei szövet szerves egységet alkot a librettóval: a dalok, a duettek, az együttesek és a hangszerelés, valamint a szöveg együtt testesíti meg azt a drámaiságot és mélységet, amely a nagyoperett történetében is megjelenik.

A rendezői koncepció alapját az egyén személyes és kollektív magánnyal való küzdelme képezi: a menekülés az őszinte, nyílt, emberi kapcsolatoktól, a társas érintkezések alkalmával magunkra öltött álarc, valamint a felismerés, hogy képesek vagyunk levetkőzni eddig játszott szerepeinket. A magány kérdésköre nem csupán Fedóra és Mister X. szerepfejlődésének mozgatórugója: az egyedüllét Slukk Tóni karakterét is jellemzi, hiszen a világutazó – mintha folyton keresne valamit, ami hiányzik az életéből – országról országra vándorol. A nagyoperett drámai izgalmát erősíti Szergej Vlagyimir nagyhercegnek, Mister X. riválisának az előadásban hangsúlyt kapó cselszövése és ármánykodása.

A Budapesti Operettszínház A cirkuszhercegnő című előadásának alkotói és szereplői Fotó: Janus Erika
A Budapesti Operettszínház A cirkuszhercegnő című előadásának alkotói és szereplői

Túri Erzsébet díszlettervező kifejtette, hogy az előadás reális térben játszódik, de alkotótársaival az volt a céljuk, hogy a díszletet 21. századivá tegyék. Ennek egyik eszköze a színház hatalmas LED-fala, amely modernné és meghökkentővé teszi a színpadképet.

Az előadás jelmeztervezője Füzér Anni, aki a három felvonáshoz három különböző, korszerű esztétikát és színdramaturgiát rendelt; a jelmezek reflektálnak az 1930-as évek korára és az orosz viseletekre, mégis vizuális egységet képeznek majd a színpadon.

A cirkusz világa is szerves részét képezi a produkciónak, amely a Fővárosi Nagycirkusszal együttműködésben készült.  Fedóra Palinszka szerepében Kiss Diána, Bordás Barbara és Lévai Enikő látható, Mister X.-et pedig Laki Péter, Sándor Péter, valamint Papp Balázs alakítják, mellettük Sándor Péter, Laki Péter, Papp Balázs, Dolhai Attila, Kiss Zoltán, Langer Soma, Bojtos Luca, Széles Flóra, Rácz-Almási Vivien, Erdős Attila, Dénes Viktor és Tassonyi Balázs játszik az előadásban. A produkcióban szerepet kaptak a Színház- és Filmművészeti Egyetem növendékei, valamint Kiss-Balbinat Ádám hegedűművész, népzenész is.

Fotó: Janus Erika

Ez is érdekelheti

Elkezdődtek A cirkuszhercegnő próbái a Budapesti Operettszínházban

Elkezdődtek Kálmán Imre, Julius Brammer és Alfred Grünwald A cirkuszhercegnő című nagyoperettjének próbái a Budapesti Operettszínházban. A máig népszerű darabot átdolgozott szöveggel, Homonnay Zsolt rendezésében mutatják be. A főszerepet Lévai Enikő, Kiss Diána és Bordás Barbara játsszák hármas szereposztásban.

A Csárdáskirálynő sikerének titka a gyógyvízben rejlik

Kálmán Imre két gyógyfürdővárosban írta a Csárdáskirálynőt: Marienbadban kezdte el, Bad Ischlben fejezte be. A kettő között pedig tombolt a háború.

Francia irónia, robbanó angol ritmus és bécsi romantika egyetlen színpadi műfajba sűrítve – mi az?

Természetesen az „ezüstkori” operett, amely az Osztrák–Magyar Monarchia minden szegletében a populáris városi kultúra egyik alapkövét jelentette.

Kálmán Imre, minden idők legsikeresebb operettjének zeneszerzője

1882. október 24-én született Siófokon Kálmán Imre, a máig legnépszerűbb magyar operett, a Csárdáskirálynő szerzője.