The Dead Web – The End, Ludwig Múzeum, Budapest
Nagyon kedvelem azokat a kiállításokat, amelyek mélyebbre ássák magukat korunk problémáiba. A Ludwig Múzeum új kiállítása épp ilyen: azt boncolgatja a kiállított művek segítségével, vajon mi történne, ha összeomlana a világháló. Érdekesség, hogy ez a kiállítás eredetileg québeci művészek munkáiból állt, azonban időközben – pályázat útján és a Ludwig Múzeum gyűjteményéből vett munkákkal – magyar művészek is csatlakoztak az eseményhez, majd az anyag tovább bővült a C³ Kulturális és Kommunikációs Központ Alapítvány korai webes munkáival és svájci művészek alkotásaival is. Így a tárlat egy egészen sajátos nézőpontból mutatja be a webről és annak hiányáról alkotott elképzeléseinket.
A kiállítás április 26-ig látogatható.
Soá, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
A Farkas István-életműtárlatot kíséri ez a kamarakiállítás, amely azt állítja: az emlékezés mindannyiunk közös munkája és felelőssége. A vészkorszak áldozatává váló művészek munkáiból látható egy szubjektív válogatás, amely egyrészt szól a megemlékezésről, másrészt a hiányról, a megölt alkotók el nem készült munkáiról, a gyilkosok által félbetört életutakról. Katartikus lehet az a tapasztalat, ahogy a kiállítótérben egyszerre szembesülünk a múlt század meghatározó művészeinek alkotásaival és a meggyilkolásuk tényével.
A kiállítás március 1-jéig látogatható.
Minden megvan?, 2B Galéria, Budapest
A 2B Galéria kiállítása Dragon Zoltán és Szira Henrietta projektjeit teszi egymás mellé. Mindkettő a Kádár-korszak lehetőségeit és a csodavárás fogalmát ütközteti egymással. Szira Henrietta installációja az első lottónyertesnek állít emléket, a megsemmisített nyereménye, a fecnikre vágott százasok azonban másféle tapasztalatot közvetítenek. A jelenből nézve rádöbbenünk, hogy a csoda valójában csak kevesek kiváltsága volt, a többség megmaradt a várakozás pangásában. Dragon Zoltán pedig a lottóházépítést mint a csoda egyik szimbólumát vizsgálta. Következtetése: az emberek inkább a hétköznapi, éelérhető csodákra vágytak. Orion tv-re és hűtőre, olyan tárgyakra, amelyek komfortosabbá tették az életüket.
A kiállítás február 21-ig látogatható. Itt írtunk róla bővebben.
Drágakőre festve, Ráth György-villa, Budapest
Antonio Tempesta lápisz lazulira festett különleges művére 2016-ban az Iparművészeti Múzeum költöztetése során bukkantak rá véletlenül. A hatalmas kihívást jelentő restaurálás után ez a különleges mű visszanyerte eredeti pompáját, és most bárki számára megtekinthető a Ráth György-villa új kiállításán. Ez a munka azért is annyira különleges, mert hasonló kőzetre festett alkotást Antionio Tempestától csak hármat ismerünk: ezen felül van egy a Louvre-ban és egy másik egy olasz magángyűjteményben.
A kiállítás március 29-ig látogatható, és itt írtunk róla bővebben.
Eufória?, Capa Központ, Budapest
Milyen érzéseket szült az emberekben a rendszerváltás víziója, biztató előjelei és mit jelentenek ma, harminc év távlatából ezek a tapasztalatok? Ezekre a kérdésekre keresi a választ az Eufória? című kiállítás. A tárlaton olyan emblematikus képek, fotósorozatok, dokumentumok, videómunkák szerepelnek, amelyek megjelenítik, mi történt a rendszerváltás idején. Magukba sűrítik azokat a képzeteket, amelyek ehhez a turbulens, várakozásokkal teli időszakhoz társulnak. Az eufória kifejezés egy ernyőfogalom, erre is rámutat ez a válogatás, amely alatt személyes rendszerváltás-történetek sokasága rejtőzik.
A kiállítás február 23-ig látogatható, és itt írtunk róla bővebben.
Állapotfelmérés, m21 Galéria, Pécs
Évtizedek óta nem volt ehhez hasonló kiállítás Pécsen! A nagyszabású tárlat hitelesen és átfogóan mutatja be Pécs és Baranya megye művészeti életét. Azt is igazolja, hogy a pécsi vizuális művészet az alapos életkori átrendeződés ellenére sem veszítette el rangját, és a magyarországi kulturális élet fontos része maradt. Jelen kiállítás ötlete Pinczehelyi Sándortól származik, aki szerette volna betölteni a rendszeres helyi művészeti seregszemlék és közös kiállítások megszűnéséből fakadó űrt ezzel a tárlattal, amely március 22-ig látogatható.
Mélyáramok, Modem, Debrecen
Izgalmas felfedezéseket tehetünk ebben a kiállításban: a magyar fotográfiatörténet párhuzamai, kapcsolatai vannak most terítéken. Világhírű elődök, így többek között Brassai, Lucien Hervé, Paul Almasy eredeti művei mellett szerepelnek a kortárs magyar fotóművészet alkotásai. A klasszikussá nemesedett és a kortárs fotók találkoznak ezeken a falakon, hatalmas rácsodálkozásokat idézve elő a nézőben. A válogatás alapját a Szöllősi-Nagy–Nemes műgyűjtő házaspár fotográfiai kollekciója adja és ezen a kiállításon többek között Maurer Dórától, Trauner Sándortól, Miskolczi Emesétől és Tóth Györgytől is láthatunk munkákat.
A kiállítás március 15-ig látogatható és itt olvasható az interjúnk a kurátorral.
Rejtett remekművek, Királyi Kastély, Gödöllő
Március 15-ig meghosszabbították a Gödöllői Királyi Kastély termeiben magyar művészek műveiből álló kiállítását, amelyen a magyar festészet aranykora tárul a néző szeme elé. A tárlat különlegessége, hogy annak anyaga nagyrészt magyar magángyűjtőktől származik. Ezen a tárlaton egyaránt láthatunk klasszicista és realista, valamint progresszívebb, az európai áramlatokhoz kapcsolódó alkotásokat. A klasszikusok sorát id. Markó Károly, Barabás Miklós, Ligeti Antal, Székely Bertalan, Munkácsy Mihály, Szinyei Merse Pál, Paál László ifjúkori műve nyitja, majd Rippl-Rónai József, Gulácsy Lajos, Ferenczy Károly, Perlrott Csaba Vilmos, Czigány Dezső, Nemes Lampérth József, Fenyő György, ef Zámbó István, feLugossy László és Aknay János zárja be.
Látóhatár és belső terek, Kortárs Művészeti Intézet, Dunaújváros
Életműkiállításon mutatkozik be Laszlo Milasovszky magyar-német képzőművész munkássága. Az 1974-ben disszidált alkotó művészeti szemléletét az orosz konstruktivisták (főként Malevics) és Moholy-Nagy László munkássága alapozta meg. A korai munkák még figurálisak, pályája elején experimentális fotókat is készített. Munkái a végtelen univerzum makro- és mikrovilágai, melyek a fragmentumokban, a Rész-ben próbálják meg bemutatni az Egész összefüggéseit. A teljes képmezőt úgy lakja be, hogy sokszor szimmetrikusan építkezik, míg másutt gócpontokat jelöl ki, ahonnan elindítja motívumrendszerét. Műveiben a tudomány szabályainak és törvényeinek engedelmeskedő hálózatok és rendszerek bontakoznak ki.
A kiállítás február 7-ig látogatható.
A végzet hatalmas, Paksi Képtár, Paks
Révész László László és Roskó Gábor képeiből nyújt válogatást a Paksi Képtár A végzet hatalmas című kiállítása. Az alkotók képeinek közös pontja az irányítható mögöttes valószínűsítése. A kiállítás kettejük hol párhuzamos, hol néhány ponton egymást metsző pályájának műveiből válogat a 70-es 80-es fordulójától kezdődően napjainkig, kiegészülve egészen friss és a helyszínen készülő munkákkal.
A kiállítás március 8-ig látható.
