Kras fehérje AFP.jpg

Olyan áttörést értek el magyar kutatók, amely a rákkutatást is forradalmasíthatja

A betegségek okozta fehérjehálózati sérülések helyreállítására dolgoztak ki megoldást a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont és a Szegedi Tudományegyetem kutatói.

A fehérjék a sejtek életének alapvető irányítói, több tízezer különböző típusuk dolgozik össze egy-egy sejtben. Együttműködésük olyan létfontosságú folyamatokat szabályoz, mint a sejtosztódás vagy a sejtek elhalása. Ha ezek a fehérjék nem működnek megfelelően – például a rákos sejtekben –, az komoly egészségügyi problémákat okozhat.

A kutatók szerint a problémát sok esetben az okozza, hogy a fehérjék közötti kommunikációs kapcsolatok hiányoznak, vagy éppen nem kívánt kötések alakulnak ki. Az új eljárás célja éppen ezeknek a sérült kapcsolatoknak a helyreállítása, mégpedig mesterséges kölcsönható molekulák segítségével, amelyek képesek „utánozni” a szükséges fehérjéket.

A kutatócsoport egy olyan molekulagyűjteményt állított össze, amely kódolja a leggyakoribb fehérjekapcsolódási mintázatokat. Ezután a hibás fehérje gyakorlatilag maga választja ki a számára megfelelő molekulát, amely helyreállítja a hálózati kapcsolatot. A módszer nagy előnye, hogy még akkor is működik, ha nem ismerik pontosan az érintett fehérjék szerkezetét. Az eljárás az érintett fehérjék azonosítását és célzott beavatkozását is lehetővé teszi, legyen szó hiányzó kapcsolatok pótlásáról vagy nem kívánt kötődések blokkolásáról.

A kutatók a módszert már onkológiai kísérletekben is tesztelték, ahol sikerrel gátolták például a daganatok terjedésében kulcsszerepet játszó K-Ras fehérje és a STAT3 fehérje káros kölcsönhatásait. Ezek a molekulák célzottan befolyásolják a sejtek jelátviteli útvonalait, amelyek a daganatok kialakulásában és növekedésében játszanak szerepet. Az eredményeket az Angewandte Chemie című szaklap címlapján publikálták, ami jól mutatja a kutatás nemzetközi jelentőségét. Martinek Tamás, a Szegedi Tudományegyetem professzora szerint az új módszer nemcsak a rákgyógyászatban, hanem más betegségek kezelésében is széles körben alkalmazható lesz, és alapvetően változtathatja meg a gyógyszerkutatás irányát.

Ezzel az áttöréssel a magyar kutatók egy lépéssel közelebb hozták a jövőt, amelyben a fehérjehálózatok hibáinak kijavítása hatékony és célzott módon segíthet az emberi egészség megőrzésében.

Ez is érdekelheti

Karikó Katalin iskolai oklevelei és Nobel-díja is látható Szegeden

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Nobel-díjasai, Szent-Györgyi Albert és Karikó Katalin munkásságát és az intézmény történetét bemutató interaktív kiállítás nyílt szombaton az intézmény Tanulmányi és Információs Központjában.

„Az eszbékás, aki a legmesszebb ugrott” – bemutatták Karikó Katalin önéletrajzi könyvét

Hogyan juthat el valaki egy kisújszállási vályogházból a tudományos világ csúcsáig? Most megjelent, Áttörések – Életem és a tudomány című könyvében a Nobel-díjas tudós részletes bepillantást enged különleges életútjába.

Victor Ambros és Gary Ruvkun kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat

A két amerikai tudóst a mikro-RNS és a poszttranszkripciós génszabályozásban betöltött szerepe felfedezéséért ismerik el – jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.