Felavatták a monoki Kossuth-emlékház történelmi emlékhellyé nyilvánítását jelző sztélét

Koncz Zsófia, a Technológiai és Ipari Minisztérium parlamenti államtitkára az avatási ünnepségen kiemelte: 173 évvel a szabadságharc leverése és 155 évvel a kiegyezés után ugyan más környezetben, de nekünk, magyaroknak ugyanúgy küzdenünk kell a szabadságért, a függetlenségünkért. A jelenlegi nemzetközi politikai vitáink alapját ugyanazok a problémák képezik, melyekkel Kossuth és a márciusi ifjak is szembetalálták magukat – mutatott rá az államtitkár.

„Magyarország függetlensége és az önrendelkezésünk ma is a tét” – emelte ki Koncz Zsófia, hozzátéve: „Ha a magunk helyén, családunkban, településünkön, munkahelyünkön, közösségeinkben megcselekedtük, amit megkövetelt a haza, akkor valóra válhatnak Kossuth Lajos szavai: Magyarországot a pokol kapui sem fogják megdönteni.”

L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója felidézte, hogy Kossuth Lajos élete szimbolikusan kapcsolódik a Nemzeti Múzeumhoz: ugyanabban az évben, 1802-ben született, amikor megalapították az intézményt. Később az intézmény az 1848-as forradalom és szabadságharc egyik bölcsője volt, ahonnan elindultak azok az események, melyek Kossuthot a magyar politika középpontjába emelték. 1894-ben pedig, amikor hazaszállították a hamvait, a Nemzeti Múzeum előcsarnokában ravatalozták fel.

L. Simon László kiemelte, hogy a nehéz gazdasági helyzet elmúltával egy új és nagyszerű Kossuth-kiállítást fognak berendezni a monoki emlékházban.

Mihályi Máté, a Nemzeti Örökség Intézetének általános főigazgató-helyettese felidézte, hogy Kossuth Lajos monoki szülőházát, ma emlékházát a kormány a jelentősége miatt nyilvánította történelmi emlékhellyé a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság javaslatára. Mihályi Máté emlékeztetett arra, hogy a történelmi és nemzeti emlékhelyek a magyar történelem sorsfordító eseményeihez kapcsolódó szimbolikus vagy valóságos terek. Jelenleg 21 nemzeti és 60 történelmi emlékhely van Magyarországon, amelyeket különleges emlékoszlopok, sztélék jelölnek.

A főigazgató-helyettes hozzátette: amilyen szerény Kossuth Lajos szülőháza, olyan díszes és monumentális a Fiumei úti sírkertben található mauzóleuma, amely a legnagyobb hazai funerális építmény. A két épület közötti különbség jól mutatja az általa bejárt utat, azt a teljesítményt, amelyet Kossuth az élete 92 éve alatt elért.

Fotók: MTI/Vajda János