„Johann Sebastian Bach Máté-passiójának világraszóló nagyszerűségéből mit sem von le, ha megismerjük František Ignác Tůma vagy Antonio Casimir Cartellieri remekműveit” – mondta évadismertető tájékoztatóján Vashegyi György, a Haydneum – Magyar Régizenei Központ művészeti vezetője, aki régóta küldetésének tekinti az elfeledett vagy ritkán játszott régizenei alkotások bemutatását.
A Haydneum Zeneakadémia bérlet nyitókoncertjén például a világszerte elismert Helsinki Barokk Zenekar lép fel a hírneves alapító-zenekarvezető, Aapo Häkkinen vezényletével. Az esten Antonio Casimir Cartellieri Rübezahl című operája koncertszerű előadásban hangzik el. Közreműködik a Purcell Kórus. A bécsi cseh származású František Ignác Tůma – magyar vonatkozásokat is rejtő – műve is a Zeneakadémián szólal meg két J. S. Bach-kantáta és két különleges Telemann-kantáta társaságában. Az utóbbiak szövege természetesen német nyelvű, szinte azonos Bach alkotásaiéval, de a szerző francia stílusban komponálta őket – hangsúlyozta Vashegyi. A sorozatban F. B. Conti Dávid oratóriumának részleteivel is találkozhat a hallgató. Händel Messiásának előadása zárja a bérletet, Bart Van Reyn vezényli az Orfeo Zenekart és a Purcell Kórust.
Három szóló- és három kamarahangverseny került a Haydneum Fortepiano bérletébe, ezeknek a Zeneakadémia Solti-terme ad helyet. Német, orosz, lengyel és magyar művészek mutatják be többek közt a bécsi klasszika és romantika szólódarabjait, Schubert dalait, Brahms éteri Kürttrióját. Felfedezést ígér az utolsó est: Carel Anton Fodor holland szerző kompozíciói is felcsendülnek. A művészeti vezető elárulta: Fodor, ahogy neve sejteti, valóban magyar származású, ám őt tartják a holland zenei élet egyik kiválóságának.
Joseph Haydn londoni utazásainak, „Párizsi” szimfóniáinak és bécsi életkörülményeinek felidézése után Bősze Ádám zenetörténész a zeneszerző eszterházai tartózkodásának mozzanatairól beszél a Haydneum szervezésében a budapesti Lóvasút Rendezvényközpontban tartott nyolcrészes sorozatában.
Egy operaelőadás, egy szóló-, egy kamarazenei és két zenekari hangverseny, egy családi délelőtt és egy zenetörténeti séta várja a látogatókat a III. Haydneum Eszterháza Fesztiválon. Ahogy már hagyomány, operával, jelesül Haydn Armidájának koncertszerű előadásával indul a fesztivál. Haydn és Schubert pompás zongorás trióit, a bécsi klasszika pompás fortepianoirodalmát is felvonultatja az eseménysorozat, Mozart és kevésbé ismert kortársainak zenekari műveit. Az is kiderül majd, mi az a gypsy baroque. A helyszín Haydn „otthona”, a fertődi Esterházy-kastély.
Az V. Haydneum Őszi Fesztivál négy hangversenye négy rangos budapesti helyszínen francia, német és olasz barokk szerzők műveinek felfedezését kínálja. A változatos műfajú hangszeres zenéket Thibault Noally és a Les Accents, illetve Lucie Horsch és Justin Taylor szolgáltatja. Az első magyar régizenei formációt 1955-ben a Zeneakadémián hozta létre Rovátkay Lajos orgonaművész. A muzsikus 1956-ban távozott Magyarországról. A ma Hannoverben élő, 92 éves orgonaművész-karmester a Beethoven-teremben (Karmelita) ül az orgonához, 70 éves koncertjubileumán a Purcell Kórussal és az Orfeo Zenekarral az Ismeretlen Velence muzsikáját szólaltatja meg.
2026 késő tavaszán ötödik alkalommal várja a közönséget a Haydneum Egyházzenei Fesztivál a budapesti Egyetemi templom falai közé. A Haydneum legspirituálisabb programsorozata a vallásos zene sokszínűségét és mélységét mutatja be, ahol nemcsak zenei, hanem lelki élménnyel is várja a közönséget.
A 2026-os nyári hétvégéken is Eszterházára invitálja a közönséget a Haydneum koncertsorozata, ahol hazai és külföldi muzsikusok válogatott társasága gondoskodik kivételes régizenei hangversenyek megvalósulásáról, amelyek magától értetődő és stílszerű módon találnak otthonra a zenepártoló hercegek egykori rezidenciáján. Mint Vashegyi György elmondta, a világhírű Salomon Quartet egy teljes hétvégén zenél Eszterházán, élén primáriusával, Simon Standage-dzsel.
A Filharmónia Magyarország a Haydneum egyik stabil együttműködő partnere, szervezésükben a Mozart-repertoár vidéki körutat tesz a 2025-26-os évadban, Székesfehérvártól Pécsig, Szegedig. A János-passió előadásai pedig Debrecenben, Kecskeméten és Békéscsabán is hallhatók lesznek.
Példaértékű a kooperáció a Haydneum – Magyar Régizenei Központ és az MNMKK Országos Széchényi Könyvtár között. 2022. február 11-én kötött megállapodás alapján közösen dolgoznak az Esterházy-udvar páratlan zenetörténeti értéket képviselő kottatárának digitalizálásán. A munka eredményeként a Haydneum az elmúlt években sorra készítette el a művek modern kottakiadásait, s mutatta be a rég elfeledett, de rendkívül magas színvonalú darabokat.

Az MNMKK Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti és Zeneműtára több ezer kötetnyi kéziratot őriz, amelyek között előkelő helyet foglal el az említett Esterházy-gyűjtemény. A páratlan kollekció nemcsak Joseph Haydn (1732–1809) mintegy száz eredeti kéziratát, műveinek korabeli másolatait és első kiadásait tartalmazza, hanem az eszterházai operaházban „Fényes” Miklós (1714–1790) megrendelésére előadott itáliai operarepertoár kéziratos forrásait is. Az Acta musicalia irategyüttes pedig az Esterházy-udvar zeneéletének hivatalos dokumentációját őrzi. A Színháztörténeti és Zeneműtár az Esterházy-gyűjtemény mellett számos egyéb magyarországi rezidenciális, városi, valamint templomi kottatárat is őriz, amelyeket az együttműködés részeként szintén revitalizálnak.
A munka során a Haydneum munkatársai a kéziratokat egyenként kézbe veszik és katalogizálják. Az együttműködés elősegítése érdekében a Haydneum fotóst és restaurátort delegált a könyvtár számára, akik a katalogizálást követően fotózzák és restaurálják az anyagokat. A digitalizálás után a kiválasztott művekből modern kották készülnek, ezt követően fesztiválokon, koncerteken és lemezfelvételeken hallhatja őket a közönség.
A felületen mostantól 52 ezer felújított, digitalizált alkotás szabadon kutatható. Előadó-művészet és tudományos munka így válik közhasznúvá. A Copia az oktatásban, a kutatási projektekben és az ismeretterjesztésben is sokoldalúan használható, ezzel is hozzájárulva a klasszikus zene szélesebb körű megismertetéséhez. Célja nemcsak a zenetudományi kutatás támogatása, hanem a közkincsbe tartozó zenetörténeti örökség minél szélesebb körű hozzáférhetővé tétele. A most nyilvánosságra hozott gyűjteményrész új távlatokat nyit a barokk és a klasszikus korszak zeneéletének megértésében, kutatásában és élményszerű megközelítésében.
Fotók: Haydneum / Bartyik Dániel