Az első bemutató előtt tartott október 12-ei sajtótájékoztatón az előadásokat rendező Réczei Tamás elmondta, hogy részben azzal a szándékkal hívta életre a sorozatot, hogy az egyetemistákat újra bevonzzák a színházba. A szövegkönyvek írását is irányító művész úgy látja, azokat a hallgatókat, akik maguk is részesei lehetnek egy-egy darab születésének, könnyen megfertőzheti a színház. Réczei Tamás elmondta, hogy a közönség részéről nagyon kedvező a produkciók fogadtatása, az első előadás iránt akkora volt az érdeklődés, hogy a főpróbát is nyilvánossá kellett tenni.

14691041_1420280301332804_3364789889491775576_n

 

Szajbély Mihály irodalomtörténész, a Szegedi Tudományegyetem bölcsész karának dékánja kifejtette, az egyetemen indult kurzuson résztvevő hallgatók saját maguk keresnek olyan dokumentumokat, melyekkel a Nyáry Krisztián által megírt történeteket kiegészítve elkészíthetik az előadások szövegét. A professzor felidézte, hogy egykori bölcsészhallgatóként maga is részese volt a Pál István nevével fémjelzett szegedi egyetemi színjátszásnak, és az akkor szerzett tapasztalatokból sokat profitált irodalomtörténészként.

14492432_1405873782773456_4977139203496932894_n

 

Nyáry Krisztián ? aki az első produkcióban maga alakítja Szabó Lőrincet ? kiemelte, hogy a magyar költők, írók szerelemi életét feldolgozó rövid irodalomtörténeti etűdök, szórakoztató ismeretterjesztő írások kedvet csinálhatnak a művekhez és a szerzőkhöz. Az író szerint a magyar oktatás kiváló kezdeményezései voltak az önképzőkörök, amelyek segítették az irodalomhoz való szoros kötődés kialakulását. Hiszen az, aki 14-20 éves kora között megfertőződik az irodalommal, egész életében olvasni fog. Az író hangsúlyozta, hogy az érzelmi tapasztalat átadására hatékonyabb módszert még nem találtak ki, mint az irodalom és a színház.

 

A felolvasószínházi sorozat novemberben a Kozmutza Flóra, József Attila és Illyés Gyula kapcsolatát feldolgozó darabbal folytatódik.

 

Forrás: MTI

Fotó: Reök Szeged Facebook-oldala