Fénysorompók védik a dunavirágokat az Árpád hídon

Az Árpád híd négy pillérén nyolc kékfényű lámpát helyeztek el a Budapest Közút Zrt. szakemberei. Ezek a világítótestek a hídhoz érkező rovarokat a víz felszíne közelében tartják, így megakadályozzák azt az elmúlt években jellemző problémát, hogy a hidak közvilágítása miatt a kérészek felrepüljenek a hídra, és petéiket az úttestre rakják le a Duna vize helyett.

A BDK Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. szerezte be a lámpákat és építette ki a szükséges elektromos hálózatot a hídon. Augusztus elsején este megtörtént a próbavilágítás, és beállították a lámpák dőlésszögét úgy, hogy a fény ne legyen zavaró a Dunán közlekedő hajósok számára, de a kérészek tájékozódását is segítse.

A dunavirágok rajzásának pontos idejét megfigyelések alapján lehet megállapítani, Budapestre érkezésük azt követően várható, mikor már megjelennek a Duna felsőbb szakaszán. A rajzás általában 10–14 napon keresztül minden este megtörténik, ha nem esik az eső. A fénysorompót csak a rajzás idején működteti a Budapest Közút Zrt.

A fehér kérészek 2012-ben több mint negyven év után jelentek meg a Dunán, miután a korszerűtlen szennyvíztisztítás és a kedvezőtlen táplálékviszonyok miatt szinte teljesen eltűntek a folyóról. A kérészek visszatérése ökológiai jelzés volt arra, hogy a modern szennyvíztisztító berendezések beváltak, és a Duna vize egészséges mértékben megtisztult.

Az erős fényű hídlámpák az elmúlt években megzavarták a kérészek esti rajzását. A rovarok a vízfelszínről tükröződő poláros fényt követték, ám amikor elértek egy hídhoz, az árnyékot vetett a vízre, a kérészek pedig elveszítették tájékozódó képességüket. A vizet keresve felemelkedtek az őket vonzó, erős fényű hídlámpák felé, és meglátták a következő poláros fényt visszaverő felületet, az úttestet, és az aszfaltra rakták le petéiket, amely óriási természetvédelmi kárt jelentett, valamint közlekedési szempontból is veszélyes helyzetet teremtett. A kék-ultraibolya fény azonban megoldást jelent erre a problémára, mivel jobban vonzza a kérészeket, mint a közúti lámpák fehéres-sárgás fénye.

A dunavirág Magyarországon a törvény által védett, természetvédelmi értéke tízezer forint.

Fotó: Mohai Balázs / MTI