szövőbordából és orsóból csigacsináló, bögréből csörgő_fotóDeimBalázs.JPG

Jó lesz még valamire – Takarékos módi

Elődeink nemzedékeken át öröklődött mentalitása, a paraszti kultúra jellemző sajátossága volt a takarékos életmód, a tárgyak megbecsülése, használhatóságának meghosszabbítása és az újrafelhasználás. A szentendrei Ferenczy Múzeum június 20-án nyíló kiállítása e takarékos szemléletmód aktualitását kívánja hangsúlyozni: a paraszti kultúra példáira alapozva kilenc témakörben vezet el napjaink pozitív gyakorlatáig.

A természettel együtt élő parasztember ésszerűen használta fel, amit a természet felkínált. Háztartásában nem volt szemét, a szerves hulladék visszajutott a természet körforgásába, minden mást eltettek majdani felhasználásra, mert „jó lesz még valamire”.

A táplálkozás terén jellemző volt a ciklikusság, az alapvető élelem éves beosztása, a takarékos eljárások. Az egykori ételrecepteket is újra felfedezhetik a kiállítás látogatói.

Az öltözködést az ünnepi és köznapi öltözködési rend, a ruházat megóvása jellemezte. A megkopott darabokat módosult funkcióban viselték, ameddig lehetett. Ha elszakadt, kilyukadt, elromlott valami, igyekeztek megjavítani. A használati eszközök, textilfélék életének meghosszabbítására szolgáló javítási módok a mindennapi tevékenységhez tartoztak, a stoppolást, foltozást, varrást maguk, a talpalást, drótozást edényfoltozást specialisták végezték.

Fedőtartó.jpg
Fedőtartóból fényképtartó

A háztartás régi, divatjamúlt vagy hibás tárgyait, ládát, edényfélét tovább használhatták más funkcióban is, de elsősorban az alapanyagok újrafelhasználása volt a jellemző. Rongyszőnyeg, parasztszoknyából varrt ruha, fadarabokból életre keltett eszközök, játékok tartoznak ide, a gépek, technikai eszközök elterjedésével pedig azok alkatrészei. Az újrafelhasználás témakörében nem hagyható figyelmen kívül a „mindenre jó” műanyag, ami elterjedésekor különlegességnek, hasznos anyagnak bizonyult a falusi portán.

A takarékos szemléletet a fogyasztói társadalom értéktelenné, szükségtelenné degradálta, mára viszont létfontosságú, egyre inkább követendő minta. A kiállítás minden egységében helyet kapnak a jó gyakorlatok, napjaink pozitív példái. A kiállítás az érdeklődő felnőtteket aktívan bevonja a tárlat gyarapításába és megszólítja a gyerekeket is.

A Ferenczy Múzeumi Centrum anyagán túl megyei intézményektől, magánemberektől kölcsönzött tárgyak, valamint fényképek, filmek, tárgytörténetek, QR-kódos információk színesítik a tárlatot.

További részletek itt.

Fotók: Deim Balázs

Ez is érdekelheti

Hírmozaik – április 14.

Múzeumszakmai díjakat adtak át, Miyawaki-minierdő-konferenciát tartanak Budapesten, musical-ősbemutató lesz a Margitszigeten, és Ferenczy Károly műveiből rendeznek nagyszabású kiállítást Párizsban.

Mészáros Tibor: Az emberi ellentmondásosságot nagyon fontosnak tartom

Mészáros Tibor irodalomtörténész kutatómunkája nyomán jelenhetett meg többek közt Márai Sándor naplóinak eddig legteljesebb kiadása és több kiállítás létrehozásában is közreműködött itthon és külföldön.

Ezen a tárlaton meglepő válaszokat kapunk arra, hogy mit nevezhetünk grafikának

Grafikából kiállítást csinálni elsőre egyszerűnek tűnik. Aztán, ha közelebb megyünk, gyorsan kiderül: nincs egyértelmű definíció, a műfaj határai bizonytalanok, lehetőségei folyamatosan változnak és tágulnak. A HAB Kónya Ábel által kurált Közös többszörös című kiállítása éppen ezt a sokrétegűséget bontja ki – ráadásul nem kis ívben, hanem 516 évet átfogva.

Robert Capa képei, táncjáték a kivándorlókról, párbeszéd Bartók Kékszakállújával – Programajánló

Robert Capa képei az 1948-as Budapestről, zenei párbeszéd Bartók Kékszakállújával, táncjáték a hazát elhagyók emlékére, a költészet és az iparművészet találkozása, utazás az elektronikus zene világába – további részletek és egyéb izgalmas tippek heti programajánlónkban.