szövőbordából és orsóból csigacsináló, bögréből csörgő_fotóDeimBalázs.JPG

Jó lesz még valamire – Takarékos módi

Elődeink nemzedékeken át öröklődött mentalitása, a paraszti kultúra jellemző sajátossága volt a takarékos életmód, a tárgyak megbecsülése, használhatóságának meghosszabbítása és az újrafelhasználás. A szentendrei Ferenczy Múzeum június 20-án nyíló kiállítása e takarékos szemléletmód aktualitását kívánja hangsúlyozni: a paraszti kultúra példáira alapozva kilenc témakörben vezet el napjaink pozitív gyakorlatáig.

A természettel együtt élő parasztember ésszerűen használta fel, amit a természet felkínált. Háztartásában nem volt szemét, a szerves hulladék visszajutott a természet körforgásába, minden mást eltettek majdani felhasználásra, mert „jó lesz még valamire”.

A táplálkozás terén jellemző volt a ciklikusság, az alapvető élelem éves beosztása, a takarékos eljárások. Az egykori ételrecepteket is újra felfedezhetik a kiállítás látogatói.

Az öltözködést az ünnepi és köznapi öltözködési rend, a ruházat megóvása jellemezte. A megkopott darabokat módosult funkcióban viselték, ameddig lehetett. Ha elszakadt, kilyukadt, elromlott valami, igyekeztek megjavítani. A használati eszközök, textilfélék életének meghosszabbítására szolgáló javítási módok a mindennapi tevékenységhez tartoztak, a stoppolást, foltozást, varrást maguk, a talpalást, drótozást edényfoltozást specialisták végezték.

Fedőtartó.jpg
Fedőtartóból fényképtartó

A háztartás régi, divatjamúlt vagy hibás tárgyait, ládát, edényfélét tovább használhatták más funkcióban is, de elsősorban az alapanyagok újrafelhasználása volt a jellemző. Rongyszőnyeg, parasztszoknyából varrt ruha, fadarabokból életre keltett eszközök, játékok tartoznak ide, a gépek, technikai eszközök elterjedésével pedig azok alkatrészei. Az újrafelhasználás témakörében nem hagyható figyelmen kívül a „mindenre jó” műanyag, ami elterjedésekor különlegességnek, hasznos anyagnak bizonyult a falusi portán.

A takarékos szemléletet a fogyasztói társadalom értéktelenné, szükségtelenné degradálta, mára viszont létfontosságú, egyre inkább követendő minta. A kiállítás minden egységében helyet kapnak a jó gyakorlatok, napjaink pozitív példái. A kiállítás az érdeklődő felnőtteket aktívan bevonja a tárlat gyarapításába és megszólítja a gyerekeket is.

A Ferenczy Múzeumi Centrum anyagán túl megyei intézményektől, magánemberektől kölcsönzött tárgyak, valamint fényképek, filmek, tárgytörténetek, QR-kódos információk színesítik a tárlatot.

További részletek itt.

Fotók: Deim Balázs

Ez is érdekelheti

Ízekbe zárt történetek – Idén több mint háromezer programmal vár a Múzeumok Éjszakája

Több mint 450 intézmény és több mint háromezer program várja idén is az érdeklődőket a Múzeumok Éjszakáján. A június 20-i eseménysorozat címe Ízekbe zárt történetek, központi témája a gasztronómia és a kultúra kapcsolata, kiemelt helyszíne pedig Sopron lesz. Étvágycsinálónak mi is összeállítottunk egy kis ízelítőt a programokból.

Megnyitják a műtermeket, megidézik Jókait, és parksétára hívnak a Szentendrei Régi Művésztelepen

A százéves Szentendrei Régi Művésztelep számos programot rendez június 20-án, a Múzeumok Éjszakája ideje alatt: a művésztelep művészei megnyitják műtermeiket, akvarelleket és rajzokat készíthetünk Jókai nyomdokain haladva, felfedezőútra indulhatunk Mészáros Zsolttal a művésztelep parkjában, és Steven Balogh festőművész életművébe is bepillanthatunk.

Bánki Ákos arra tanít, hogy hogyan nézzük az absztrakt képeket

Bánki Ákos Én Te Te Én című kiállítása első pillantásra akár egy bevezetőként is olvasható az absztrakt festészethez: a festői életmű különböző korszakaiból válogatva kapaszkodókat ad az absztrakt expresszionista képek befogadásához.

Saját gyerekkor és a '80-as évek lakótelepi világa

Gesztelyi Nagy Zsuzsa Új Élet Park című kiállítása a személyes és a kollektív emlékezet határterületén mozog. Művészetének egyik visszatérő tétje a felhőtlen gyerekkor visszaidézése, újrarögzítése, miközben a személyes emlékek óhatatlanul egy tágabb történeti tapasztalat részévé válnak.