A fesztiválok fővárosa

Korábbi cikkünkben bepillantást engedtünk Tokaj szépségeibe, programjaiba (a cikket ITT olvashatod), majd Székesfehérvár kulturális életét is bemutattuk (a cikket ITT olvashatod), ezúttal pedig Győrbe kalauzoljuk el olvasóinkat annak apropóján, hogy a város pályázik a 2023. évi Európa Kulturális Fővárosa (EKF) cím elnyerésére. Tarts velünk és ismerd meg a település színes programjait, fesztiváljait, melyek minden évszakban várják a látogatókat!

Győr történelme a római korig nyúlik vissza. A honfoglaló magyarok az árvízmentes településrészre telepedtek le, első királyunk, Szent István pedig egyházi és igazgatási központtá tette a várost. A település sok vihart megélt, Buda eleste után 1541-ben a portyázó török hadak felégették, majd a Habsburg Birodalmat védelmező végvárrendszer egyik központja lett, a 16. század végén pedig török kézre került. A Pálffy Miklós és Schwarzenberg Adolf vezette keresztes hadak azonban kiűzték a törököket. Igazán szabaddá azonban csak 1743-ban vált, amikor Mária Terézia aláírta a szabad királyi városi kiváltságlevelet ? olvasható a város honlapján.

Kultúra lépten-nyomon

A 18. században virágzásnak indult a város, ekkor épültek a Széchenyi-tér patinás épületei, amelyek azóta is a barokk pompát hirdetik. A látogató felkeresheti a neobarokk stílusú Városházát, valamint a Széchenyi teret, amely Győr megújult barokk főtere és a legtöbb program és fesztivál helyszíne. Itt áll a Bencés épületegyüttes: a Loyolai Szent Ignác bencés templom, a rendház és a gimnázium épülete, amelyeket a jezsuiták építettek még a 17. században. A kolostor részeként pedig ma is eredeti funkciójában működik a korai barokk díszítésű patikamúzeum. Szintén érdemes meglátogatni az Esterházy-palotát, amely a középkori eredetű apró házak összeépítésével a 18. században nyerte el mai formáját. Jelenleg a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum székhelye, a Radnai-gyűjtemény, valamint időszaki kiállítások helyszíne. A Kreszta-ház 17. századi műemlék, amelyben látható Kovács Margit győri születésű kerámiaművész (1902?1977) életműkiállítása. A Zichy Ferenc Látogatóközpontban pedig (Bazilika Múzeum, Szentek tornya, Káptalanház, Apor kiállítás, Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár, Múzeumház) a győri egyházmegye és a város történetét ismerhetjük meg.

A Bazilika első formájában román stílusban épült még a 11. században, a tatárjárást követően pedig a gótika jegyében újították fel. A török betörés után a templom nagyon megrongálódott, egyik tornya ledőlt, a másikat villám pusztította el. A teljesen tönkrement székesegyházat kora barokk stílusban építették újjá, a jelenlegi copf stílusú toronysisak az 1680-as években készült. A templombelső végleges kialakítását pedig az 1780-as években fejezték be, ekkor születtek a falakon és a mennyezeten ma is látható freskók. A székesegyházat II. János Pál pápa 1996-ban emelte bazilika rangra ? olvasható a város honlapján. Mint írják: a Püspökvár az ezeréves győri püspökség székhelye, melynek érdekessége a 13. századból származó lakótorony. Tetején csodálatos kilátás várja a lépcsőzőket, a pincehelyiségeiben pedig a Boldog Apor Vilmos életét és munkásságát bemutató kiállítás tekinthető meg.

Kukorékolással űzték ki a törököket

Ha a város épületeit, tereit meg szeretnénk ismerni, a kép akkor lesz teljes, ha a hozzájuk kötődő legendákról, igaz történetekről is tudunk. Az egyik a Dunakapu téri vaskakashoz kötődik. A vaskakast a törökök a város elfoglalásakor, 1594-ben állították széljelzőként a Dunakapu térre. A megszálló seregek vezetője hitt abban, hogy a vár bevehetetlen, és büszkén azt jósolta: Győr akkor lesz ismét keresztény kézen, ha a vaskakas elkezd kukorékolni, és az alatta lévő félhold teliholddá változik. Négy évvel később, amikor a vár visszavételére vonuló magyar sereg elérte a Fejérvári Kaput, egy bátor huszár felmászott a vaskakashoz, és a hajnali derengésben trombitájával utánozta a kakaskukorékolást. A felkelő nap sugaraiban a félhold teliholdként pompázott, a törökök azt hitték, hogy a jóslat beteljesedett, istenük a magyarok pártjára állt. A nagy pánikban felrobbantották a lőporos hordókat, megpecsételve ezzel a csata sorsát ? írják a kultura.gyor.hu oldalon.

Az áruló nő esete

A mai Széchenyi térhez is kötődik egy történet, méghozzá igen véres. Ezen a helyen ? az akkori piactéren fejezték le a tömeg szeme láttára a ?lőcsei fehér asszonyt?. Korponainé Géczy Julianna 1713 áprilisától a Rákóczi Ferenc utcai régi városháza börtönében raboskodott. Azzal vádolták, hogy a Rákóczi-szabadságharc idején segített az ostromló császári csapatok kezére juttatni Lőcse városát. Szerepe valójában csak diplomáciai volt ? leveleket, üzeneteket közvetített a két oldal között, mielőtt a város kapitulált ?, a propaganda szerint azonban az ő árulása miatt esett el a város. Történetét Jókai Mór örökítette meg A lőcsei fehér asszony című regényében ? olvashatjuk a kultura.gyor.hu oldalon.

Vigyázz, diák!

A Bécsi kapu téren áll Kisfaludy Károly író bronzszobra, melyhez több legenda is fűződik. A kezében jegyzetlapokat és pennát szorongató művész állítólag felírja azoknak a diákoknak a nevét, akik későn indulnak iskolába. Papírján külön feljegyzést vezet a téren tilosban parkoló autókról is, melyet a szomszédos utcában található irodába is eljuttat.

Ministránsnak öltözött katona

Érdekes történet fűződik a Gutenberg téren álló Frigyláda-szoborhoz is, mely Győr egyik legszebb barokk kori emléke. Eszerint 1729-ben egy bigámiával és hamis névhasználattal gyanúsított katona az akkori jezsuita kolostorba menekült. A várőrség ezért ostromgyűrű alá vonta az épületet, megakadályozva ezzel a szökevény menekülését. A püspök azonban különös tervet eszelt ki: mivel éppen úrnapi körmenetet tartottak, ministránsnak öltöztette a katonát. Társai azonban így is felismerték a szökevényt. ?A nagy kergetőzésben kiesett a pap kezéből a monstrancia és eltörött. A szó szoros értelemben vett szentségtörés híre egészen a bécsi császári udvarig elért, és maga III. Károly király rendelte el, hogy ezzel a szoborral adózzanak Győr polgárai Isten bocsánatát kérve. És hogy miért épp a szövetségi ládát ábrázolja az emlékmű? A legenda szerint az összetört darabokat a ládába helyezték, amit gondosan lezártak, azóta pedig angyalok őrzik? ? olvashatjuk a kultura.gyor.hu oldalon.

Fesztiválok minden évszakban

A városban azonban nemcsak gyönyörű épületeket, templomokat tekinthetünk meg, és nemcsak régi korok emlékeit, legendáit idézhetjük fel, hanem számtalan izgalmas kulturális programon, fesztiválon is részt vehetünk. ?A kulturális életet a Négy Évszak Fesztivál rendezvényei fogják össze, melyek a színvonalas szórakoztatásra, minden generáció megszólítására törekednek. A Győrkőcfesztivál több tízezer gyermeket vonz július első hétvégéjén belföldről és külföldről egyaránt, a nyárnyitó és nyárzáró koncertek a könnyűzene legnépszerűbb hazai és nemzetközi előadóit vonultatják fel, míg a Bornapokon, Bor, Borlovag és Gasztronómiai Fesztiválon hazánk legjobb pincészeteinek nedűi vonzzák a város impozáns főterére, a Széchenyi térre az embereket? ? írják a város oldalán. Mint olvashatjuk: Győr rendelkezik olyan kiemelkedő kulturális attrakciókkal, egyesületekkel, zenekarral, melyek nemzetközi szinten is megismertetik a várost. A Győri Balett, a Győri Filharmonikus Zenekar, a Győri Nemzeti Színház társulata, vagy a Vaskakas Bábszínház előadásai különleges élményekkel ajándékozzák meg a látogatókat. A múzeumok a nagy sikerű időszakos kiállítások mellett Kovács Margit, Borsos Miklós gyűjteményeket is rejtenek, de egyedülállónak számít a kályhagyűjtemény, valamint az ország első Gyermekmúzeuma is. Győr a fesztiválok városa is, ?a Győri Tavaszi Fesztivál, a Nemzetközi Ütős Fesztivál, a hazánkban kuriózumnak számító Barokk Esküvő, az őszi napokra időzített Magyar Hagyományok Fesztiválja vagy az adventi időszak meghittségével fűszerezett Téli Fesztivál mind arra csábítanak, hogy kimozduljunk otthonunkból, és részt vegyünk a kisalföldi megyeszékhely pezsgő kulturális életében? ? olvashatjuk a város oldalán. Szintén itt írják, hogy 2010-ben a négy éve tartó, tudatos munkának köszönhetően Győr nyerte el a Kultúra Magyar Városa címet. A város rendezvényei és fesztiváljai tömegeket mozgatnak meg, és a belföldi turisták emelkedő száma mellett egyik-másik immár nemzetközi szinten is öregbíti Győr jó hírnevét.

Színház és balett

Ha pedig színházi előadásra ülnénk be, szintén számtalan program közül válogathatunk. A Győri Balett 2017. november 11-én mutatta be A skarlát betű című előadást. Ahogy az oldalukon írják: a Győri Balett a 2017/2018-as évadban ismét egy két felvonásos, egész estés balettművel jelentkezik, és nem kevesebbre vállalkozik, mint az amerikai író: Nathaniel Hawthorne nagysikerű, A skarlát betű címet viselő regényének első balettadaptációjának bemutatására. Hawthorne az amerikai irodalom kulcsfigurája volt a 19. században, 46 éves korában, 1850-ben készült el első, ám azonnal nagyhatású regénye: A skarlát betű. A regény egy házasságtörés történetét meséli el, hősnője a csodálatos Hester Prynne, akit hűtlenség vádjával elítélnek és bűnének jelét: a vörös A betűt (adultery, vagyis házasságtörés) ruháin is hordania kell élete végéig. Hester azonban emelt fővel vállalja mindezt, és gyöngéd szeretettel neveli házasságtörésben fogant gyermekét, a kis Pearlt. Társát a bűnben nem nevezi meg, már csak azért sem, mert az a közösség nagy tiszteletben álló fiatal lelkésze: Arthur Dimmesdale?

Részletek ITT olvashatók az előadásról!

A Győri Nemzeti Színház több premierrel is várja a látogatókat. Ezek között van Szabó Magda Abigél című regényének színmű változata is, melyet december 9-én láthatnak először a nézők. Ahogy az oldalon írják: az Abigél ifjúsági regényként jelent meg 1970-ben. Népszerűségére jellemző, hogy tévésorozat, hangoskönyv, sőt musical is készült belőle. A második világháború idején játszódó, kalandos lányregénynek induló, romatikus szépségű, katartikus alkotás során a főszereplő, Gina szeszélyes kislányból felelősségteljes felnőtté válik.

Részletek ITT olvashatók az előadásról!

Wéber Anikó

Forrás: Kultúra.hu/ turizmus.gyor.hu/kultura.gyor.hu/gyoriszinhaz.hu/gyoribalett.hu