A görögországi romák életéről készítettek riportfilmet az MTVA Kisebbségi Főszerkesztőségének munkatársai. Horváth Éva és Agárdi Elektra szerkesztők a 300-400 ezer főt számláló kisebbség életével ismertetik meg a magyar nézőket.
A dokumentarista eszközökkel forgatott mozi célja egyrészt a görögországi cigányság helyzetének bemutatása volt, másrészt az alkotók a magyarországi körülményekkel is összevethették a látottakat.
Az eredmény felemás volt. Amikor egy romát nemzeti identitásáról kérdeztek, a görög vagy a cigány megjelölés helyett, inkább keresztényeknek vallották magukat. E meghatározásnak történelmi gyökerei vannak, amelyek a török megszállás évszázadaira nyúlnak vissza. E cigány-görög közös múlt is hozzájárult ahhoz, hogy a hellének egységes nemzetté kovácsolódtak. A többségben nincs előítélet a kisebbség iránt, a forgatócsoport kintléte során diszkriminációval nem találkozott.
A film érzékletesen mutatja be a roma társadalomban mutatkozó egyenlőtlenségeket is. Cigány származású tüdőgyógyász főorvos, önkormányzati képviselő is szerepel a filmben. Az Athén mellett fekvő, Szent Barbara nevét viselő város kb. 40 ezer lakosának mintegy 10%-a roma. Ugyanakkor az attikai szegényekről is forgatott a stáb. Életszínvonaluk élesen különbözik a fővárosban lakókétól. Zefiri roma telepén a nyomor és a kilátástalanság volt az úr.
A nagy múltú ország nehéz gazdasági helyzetben van, ennek jeleit a forgatócsoport tagjai úton-útfélen tapasztalták. Mégis az emberek az itthoninál némileg optimistábban tekintenek a jövőbe, s noha szidják a politikusokat, s déli temperamentummal öntik ki szívüket, de a gyűlölet hiányzik a hangos szavakból.
A görögországi romák az országban szétszórtan élnek. A cigány nyelvet családon és közösségen belül beszéli még a fiatalabb generáció is, akik büszkén vállalják származásukat. Amikor megtudták, hogy romákról szóló műsorban szerepelnek, megnyíltak a kamera előtt, s nagy szeretettel vették körül a stáb tagjait. Utolsó este egy helyi étteremben a magyar vendégek érkezésekor a zenekar rázendített a Cigányok ideje című Kusturica filmből ismert dalra, az Ederlezire. Az ének az egész Balkánon közismert: törökök, szerbek, görögök, cigányok ismerik és szeretik, hallatán béke költözik a szívekbe, s háttérbe szorul a vérzivataros múlt.
