Indiana Jones és a kristálykoponya királysága

Húsz év kihagyás persze nem kevés, ennyi telt el az utolsó Indiana Jones-film és a folytatás között, de a rendező-producer páros nem is nagyon érzett késztetést arra, hogy újítson a recepten, és szándékosan old school hozzáállással zavarták le a témát. Olyannyira, hogy szerelmi szálként a legelső rész hősnőjét, Marion Ravenwoodot rángatták elő a nyugdíjból - értjük ám, összekacsintunk magunkkal, mert itt legalább annyira van szó fiatalkori élmények felidézéséről, mint akciózásról - vagy mint mondjuk némi pénzcsinálásról.

Annyi viszont változott, hogy mivel már 1957-ben, a hidegháború derekán járunk, a gonoszok logikusan a világhatalomra törő gaz vörösök, ők kaparintanák meg a legendás kristálykoponyát, mivel a különben egész mutatós darab élet és halál uraivá teheti őket. De a buta ruszkik nem tanultak a még butább nácik hibáiból a frigyládás részből, és maga Indiana Jones is sokat tesz azért, hogy a kommunizmus térhódításának gátat vessen. És igen, Harrison Ford kicsit belassult már, ezért is tűnik olyan agilisnek Irina Spalko ügynöknő (Cate Blanchett imádnivaló gonoszsággal) mellette, de amit nem old meg a nyers erő, azt megoldja a fifika!