| Valószínűleg kevés olyan filmstúdió létezik ma a világon, melyet annyiszor temették volna, mint a Disneyt. Az egércég azonban nem adta fel és több mint hatvan év szingli életmód után - eleinte döcögősen induló - érdekházasságot kötött (főleg az anyagi csőd elkerülése végett) a Pixar filmstúdióval. Közös házasságuk legújabb gyümölcse a Verdák című fantasztikus látványú és humorú high-tech mesefilm, amely főleg fiú/férfi célközönség végletekig fokozható autómániáját használja ki. A hímnemű néző már valószínűleg az első képek és vágások láttán érezni fogja testében a szétáramló endorfin hatását. Az autó már régóta öltözteti az embert és kultusza száz éve töretlen. A John Lasseter (Toy Story 1-2, Hihetetlen család) által vezettet produkció már a Hihetetlen család groteszk szuperhős figurái után másodjára támad meg egy kultikus jelenséget - az autókat. Ha ez így megy tovább, a Pixar legközelebb focistákról fog filmet készíteni! |
 |
| Villám McQueen |
|
KITT, Dudu és a Kicsi Kocsi (a Pokémon generáció kedvéért: Herbie) extravagáns utódja Villám McQueen a piros versenyautó, akinek 95-ös rajtszáma a gyártó stúdió első nagy sikerének a Toy Storynak bemutatási évét rejti. Piros hősünk neve talán az autómániás színész Steve McQueennek is tiszteleg. A Verdák erőssége az, hogy szédületesen jól kidolgozottak az alakok és a környezet. Még a legyek és a szúnyogok is kis autók képében zümmögnek a levegőben - embernek nem sok hely jut ebben a világban. Bájos, ahogy sikerült a járgányokhoz megfelelő jellemet is társítani, bár igaz, ezeket a kocsikat amúgy is így tervezik. A film után máshogy nézzünk egy Fiat, Porsche vagy egy Volkswagen tulajdonosra. Az is előfordulhat, hogy a köztudatban a "Pista bácsi" fogalom is átformálódhat! Mert az autók magukon hordozzák a történelmi távlatokat, amely jellemrajzukat mélyíti. A Porsche Carrera autósítja meg a fiatal lány alakját, a Hudson Hornet a kiégett versenybajnok bíró karakterét, a Fiat - 500-as az olasz kerékkirályt. |
 |
| autólány |
|
A film története nem nagy wasistdas, egyenesen plagizáció, a sztori szinte teljes egészben megegyezik egy korábbi, Michel J. Fox- féle orvos vígjátékkal, a Doc Hollywooddal. Ez azonban szinte senkit sem érdekel, a Verdák profi dramaturgiája, sziporkázó humora, szép, kidolgozott, részletes és precíz látványvilága gyorsan elfeledteti velünk a filmtörténeti polémiát. Ráadásul egy amerikai animációtól nem kierkegaard-i egzisztencialista mélységet várunk el. Ennek ellenére a filmet nem elég egyszer megnézni, oly sok kis apró poént rejt magában. |
 |
| Matuka |
|
A főhős épp a Szelep Kupa verseny utolsó (mindent eldöntő) fordulójára igyekszik, amikor hirtelen egy lepusztult kisváros autói kerékbilincset raknak rá és közmunkára fogják. A kis település lakóiban találja meg új barátait. Ám John Lasseter filmje nem veszi túl komolyan magát, humora sokszor önreflexivitásba és a műfaji sablonok kifigurázásába is átcsap. Különös, hogy rajzfilmes szemszögből meglehetősen hosszú 116 perces játékidővel rendelkezik a film, amely amerikai mesemoziknál ritkaság. Ez alatt az idő alatt lehetünk tanúja a nagy pofájú, csillogó alvázú Villám McQueen egojának megváltozásához. "Egyedül nem megy" - lehetne film mottója is. Ám Lasseter karakterének másik különlegessége, hogy a film fináléjában lemond a fizikai győzelemről az erkölcsi javára. Meglepő befejezése ez a filmnek, mert szinte az egész mese alatt erre a teljesítményre helyeződik a hangsúly, ráadásul az amerikai filmek jól ismert sablonja ez. Formatervezése ellenére megtanulja nem elsietni a dolgokat, kisvárosi barátai (felfedezett közössége) és ifjú szerelme mellé áll. |
 |
| Hudson Hornet |
|
A Pixar legújabb animációja ugyan nem a legkisebbeknek készült, de mindenki számára színvonalas szórakozást nyújthat, ehhez még hozzáadódik a most is nagy gonddal elkészített magyar szinkron, illetve, hogy mese valóban mese marad és a túlburjánzó legendák mellett sem válik az autóreklámok özönévé. Kellemes, szellemes, naiv karriersztori, izgalmas családi szórakozás. |
 |
| ...rossz autó nem lehet |
