Vissza a jövőbe II AFP 01.jpg

A fluxuskondenzátor hozta el a rendszerváltást?

A Vissza a jövőbe trilógia második részét 35 éve, 1989. november 20-án mutatták be az Egyesült Államokban. Miért ne utazhatnánk az évforduló napján mi is egy időgépben, egy DeLorean DMC-12 kocsival? Miért ne kapcsolnánk be a fluxuskondenzátort, és röpködhetnénk a plutóniummal meghajtott gépünkön Hill Valley város történelmén át, oda-vissza?

Miért ne emlékeztessen minket ez az idővonal a divatvilág képzeletbeli kifutójára? Miért ne utazzunk el a nyolcvanas évek közepéről 2015-be, a film szerinti jövőbe, amelynek jelenetei leginkább egy cyberpunk West Side Storyra emlékeztetnek? Miért ne mehetnénk vissza a kezdetekhez, az ötvenes évek közepére, amely a rock and roll gyújtópontja, de akkor szeretnek egymásba Marty McFly (Michael J. Fox) szülei, azaz akkor kezdődik Marty valóságos története.

És ha már a jövőben vagyunk, miért ne tegyünk az egészbe egy csavart? Üljünk be a Café 80’s bárba, amely a nyolcvanas évek afféle emlékhelye.

Doki (Christopher Lloyd) Marty kedvesének, Jennifer Parkernek (Elisabeth Shue) a szemébe világít egy álomkeltő generátorral, amitől emlékezetvesztése lesz. Ez a motívum évtizedekkel később a Man In Blackben tér vissza. Amikor a rendőrök a generátortól kába Jennifert hazaviszik a jövőbeli otthonába, feltárul a hétköznapi jövő… Nyugtató tájképeket sugárzó tévécsatornák, projektorral falra vetített műsorok és emberi szóval irányítható tévé. (Nos, a YouTube-ot és számos Bluetooth-funkciót lehet kocsiban vagy otthon is hanggal vezérelni, mindez 1989-ben még a képzelet játéka volt.)

Retour vers le futur 2
Back to the future Part II
1989
Real  Robert Zemeckis
Michael J Fox.
COLLECTION CHRISTOHEL © Universal Pictures / Amblin Entertainment (Photo by Universal Pictures / Amblin Ente / Collection Christophel / Collection ChristopheL via AFP)
Fotó: Universal Pictures / Amblin Entertainment / Collection ChristopheL via AFP

Amikor Marty belép a nyolcvanas évek tematikus kávézóba, Michael Jackson Beat It című dala szól. Azt mondták neki, soha ne jöjjön ide. És igen, tudja, hogy innen gyorsan el kell majd tűnnie, hiszen a jövőben jár, amikor is saját fiát kell megmentenie, nehogy börtönbe csukják… A film számos dolgot idéz meg, mint valami nemzetközi vásár, csak éppen nem a BNV 2-es pavilonjában vagyunk, hanem Hill Valley-ben, és éppen a jövőben. Marty kér egy Pepsit, amelynek palackja leginkább a ma divatos Z generációs termoszokra emlékeztet.  

A film persze tele van easter eggekkel. A jövőben játszódó jelenetekben láthatunk autót A szárnyas fejvadászból és Az utolsó csillagharcosból is, de a Vissza a jövőbe II. egyik centrális erőtere a jövő városában található régiségbolt kirakata, amelyben nemcsak régi JVC kamerát, Nintendo cápajátékot, de egy Roger nyúl babát is láthatunk, amely utal Robert Zemeckis másik, ebben az időszakban készült filmjére, a Roger nyúl a pácban című vígjátékra. De ott a másik ironikus easter egg, a film producerének, Steven Spielbergnek a Cápa című korszakalkotó blockbasterére, amelynek szintén készültek folytatásai – ahogy a Roger nyúlnak és ugyebár a Vissza a jövőbe című mozinak is. Itt, a jövő Hill Valley-jében egy hologramos cápareklám (Cápa 19. rész) „kapja be” Martyt.


A kirakat azonban nemcsak a jövő, illetve a múlt kirakata egyben, itt láthatjuk a film fétistárgyát, a sportalmanachot, amiért olyan küzdelem indul, mint Jumurdzsák szerencsét hozó amulettjéért az Egri csillagokban.

A sportévkönyvben az összes fontos, 1950–2000 között zajlott sportmeccs eredménye benne van, tehát ha valaki visszamegy a jövőből, minden totót és lóversenyt megnyerhet. És így is lett. A már megöregedett gonosz Biff Tannen (Thomas F. Wilson) kihallgatja Dokit, és ellopja az évkönyvet, az időutazós autót, és visszautazik az időben. Mindent megnyer, és közben átírja az időt.

Talán lesznek olyan élénk fantáziával megáldott amerikai demokraták, akik azt gondolják: a toronyház, amelyet Biff Tannen épített, olyan, mint a Trump plaza, és hogy Biff Tannen megidézi Donald Trump karakterét is. Amikor Marty a jövőből visszautazik a tönkretett alternatív 80-as évekbe, minden olyan, mintha egy polgárháborúba süllyedt nemzet agonizálna, ahol fegyveres bandák tartják rettegésben a várost. A legrosszabb rémálma vált valóra: anyja hozzáment Biffhez, miután Marty apja meghalt. Az anya egy szétplasztikázott, alkoholista feleség lett, ő pedig Biff nevelt fia.

Back to the Future Part II 
Year : 1989 USA
Director : Robert Zemeckis
Christopher Lloyd, Robert Zemeckis, Michael J.Fox 

Shooting picture.
It is forbidden to reproduce the photograph out of context of the promotion of the film. It must be credited to the Film Company and/or the photographer assigned by or authorized by/allowed on the set by the Film Company. Restricted to Editorial Use. Photo12 does not grant publicity rights of the persons represented. (Photo by 7e Art/Universal Pictures / Photo12 via AFP)
Christopher Lloyd, Robert Zemeckis rendező és Michael J. Fox a film forgatásán. Fotó: Universal Pictures / 7e Art / Photo12 via AFP

Ezután nincs mese, vissza kell menni oda, ahol az időegyenes eltér az eredetitől, tehát egészen 1955. november 2-ig. Az öreg Biff ekkor adja át fiatalkori önmagának a sportalmanachot. Változnak a díszletek, minden olyan, mintha egy meta rockabilly musicalben lennénk, ami egyként idézi meg a Grease-t és az 1990-ben, tehát a film után egy évvel bemutatott Twin Peaks világát is. És persze a Marty McFly-divatbemutató is izgalmas kör, pufimellénye kockás inggel viselve most nagy divat a politikusok között, a Nike Killshot 2 csuka éppolyan menő, mint a már valósággá vált és a jövőben játszódó részekben látható önbefűzős Nike Air Mag cipő. A Nike 2011-ben egyébként készített egy limitált, 1500 darabos szériát, amelyet aukción lehetett megvenni, míg a teljes bevételt Michael J. Fox Parkinson-kórt kutató alapítványa kapta. 2015-re tökéletesítették a konstrukciót.

Ha komolyan vennénk a divatvadászatot, beazonosíthatnánk a RayBan Aviatort, a Casio számológépes órát is, de aki akar, rendelhet Marty-stílusú inget 30 fontért a topman.com-on, és elérhető a szintén Marty-féle Eastpak hátizsák is. A Vissza a jövőbe II. nagy hatással volt a szórakoztatóiparra, a fogyasztói világunkra, de a társadalmi változásokra biztos, hogy nem.

Hiába változik meg a moziban állandóan a tér és az idő, hiába jön el 1989-ben az időparadoxon csodájával felérő átalakulás, amit mi Kelet-Európában rendszerváltásnak hívunk, azt nem a fluxuskondenzátornak köszönhetjük.

(A Vissza a jövőbe II.-t az Egyesült Államokban 1989. november 20-án mutatták be, Magyarországon 1990. április 5-én, az első szabad választás második fordulója előtt három nappal.)

Vissza a jövőbe II., színes amerikai film. Rendezte: Robert Zemeckis. Bemutató: 1989. november 20. Szereplők: Michael J. Fox, Christopher Lloyd, Lea Thompson, Crispin Glover

Ez is érdekelheti

Június 13-án történt

Ma ünnepli ötvenegyedik születésnapját Balázsovits Edit Jászai Mari-díjas színésznő, énekesnő. A színészcsaládba született művész – édesapja Balázsovits Lajos, édesanyja Almási Éva színművész – számos színdarabban, tévéjátékban és filmben játszott, többek között a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című darab 40. évfordulóján bemutatott Popfesztivál 40 című előadásban, ahol ugyanazt a szerepet énekelte, amelyet korábban édesanyja. Új Republic-dalok című szólóalbuma 2009-ben jelent meg az együttes által kifejezetten számára írt dalokkal.

Június 12-én történt

„Sokan félnek attól, hogy a komolyzenei közönség kiöregedik. Én azonban sosem hittem abban, hogy a húsz-harminc évesek körében kellene erőltetni a hangversenyre járást. Ugyanis nem most öregedik a közönség, hanem soha nem is volt fiatal. Az a tapasztalatom, hogy a negyvenes korosztálynál jellemző az, hogy elkezd hangversenyekre járni, főleg akkor, ha gyerekként köze volt a zenéhez” – mondta egy interjúban a ma negyvennyolc éves Kossuth-díjas hegedűművész, karmester, Kelemen Barnabás, a Fesztivál Akadémia Budapest művészeti vezetője.

Tíz emblematikus mű Maurer Dórától

Maurer Dóra 1937. június 11-én született, idén, néhány hónappal halála után, ezen a napon ünnepelné 89. születésnapját. Most tíz emblematikus művén keresztül tisztelgünk előtte. Nem lezárt életművet szeretnénk összefoglalni, hanem azt a következetes, kíváncsi és szabad gondolkodást megmutatni, amely Maurer Dórát a magyar és nemzetközi művészet megkerülhetetlen alakjává tette.

Június 11-én történt

1937. június 11-én született – és 2026-ban elhunyt – Maurer Dóra Kossuth-díjas grafikus, festőművész és filmkészítő, a magyar neoavantgárd egyik legjelentősebb képviselője. Több mint hat évtizedes pályája során festészettel, grafikával, fotóval, filmmel, installációval és konceptuális művészettel foglalkozott, de tanárként és szervezőként is nagy hatást gyakorolt a magyar művészeti életre. Munkáiban a geometria, a mozgás és a rendszerszerű gondolkodás kapott központi szerepet. Művei számos hazai és külföldi múzeum gyűjteményében megtalálhatók.