Az Év Bejglije verseny 2024 Fotó Magyar Cukrász Ipartestület.jpg

Megvannak az év bejglijei

A dunaharaszti Karl Cukrászdáé lett az év diós bejglije, és szintén ez a cukrászda nyerte az ínyenc kategóriát Bíboros nevű bejglijével, míg az év mákos bejglijének járó díjat a budapesti Még1kiflit Kézműves Pékség kapta a Magyar Cukrász Ipartestület tájékoztatása szerint.

Idén ötödik alkalommal hirdették meg az Év bejglije versenyt cukrászdák, vendéglátóhelyek és kézműves pékségek számára. A megmérettetés célja, hogy felhívja a figyelmet a kiváló alapanyagokból készült ünnepi süteményekre, és népszerűsítse a kézműves bejglit a minőségi termékeket kereső fogyasztók körében.

Kategóriánként háromfős zsűri értékelte a versenymunkákat. A három kategóriában idén is több mint ötven bejglit kóstolt és értékelt a szaktekintélyekből álló zsűri, akik mellé „műkedvelő” zsűritagok is csatlakoztak.

Az Év Bejglije verseny, 2024. Fotó: Magyar Cukrász Ipartestület
Fotó: Magyar Cukrász Ipartestület

A hagyományos diós kategóriában az aranyérmet Karl Zsolt (Karl Cukrászda, Dunaharaszti) nyerte el. Az ezüstérmet Fazekasné Both Anikó (Both Cukrászda, Tolna), a bronzérmet pedig Kiss Károlyné (Major Cukrászda, Budapest) kapta. A hagyományos mákos kategóriában az aranyérmet Bánki Viktornak (Még1kiflit Kézműves Pékség, Budapest) ítélték oda. Ezüstérmes lett Virágh Krisztina (Némi Kenyér Pékség, Budapest), a bronzérmet pedig Szabó Zsombor (Mignon Cukrászda, Debrecen) kapta.

Az ínyenc kategóriában Karl Zsolt (Karl Cukrászda, Dunaharaszti) nyerte az aranyérmet Bíboros elnevezésű bejglijével, amely egy aszalt szilvás, vörösboros, diós, valamint narancs- és citromhéjjal, fahéjjal és szegfűszeggel ízesített birsalmasajt-töltelékes, hagyományos pozsonyi tésztával készült bejglikülönlegesség. Az ezüstérmet Vadócz Jenő (Promenád Kávéház, Balatongyörök) Téli Ambrózia elnevezésű bejglije, míg a bronzérmet Vámosi Péter (Karl Kávézó, Dunaharaszti) Csendes éj mannája elnevezésű süteménye kapta.

A több kategóriában is dobogós helyezést és ezzel a legmagasabb összpontszámot elérő versenyzőnek járó Év Bejglije Kézműves Nívódíj nyertese Karl Zsolt (Karl Cukrászda, Dunaharaszti) lett.

A Magyar Cukrász Ipartestület kiemelte, hogy idén sláger volt a pekándió, a füge és a vörösbor, kedvelt volt a fekete cseresznye, az áfonya, a meggy, a pisztácia és az aszalt szilva, de előfordult birsalma, csipkebogyó, sütőtök, cékla és mangó is a felhasznált alapanyagok között. A szokásos karácsonyi fűszereken túl – fahéj, szegfűszeg, citrom- és narancshéj – használtak a versenyzők gyömbért, ánizst, szerecsendiót, csillagánizst és édesköményt.

Ez is érdekelheti

Hawelkától Museumig – Bécsi irodalmi kávéházak régen és ma

Az osztrák fővárosban, ahogyan hazánkban is, szellemtörténeti jelentőséggel bírnak a kávéházak – a 19. és 20. század értelmiségének fő találkozóhelyei voltak, és sok történelmi vendéglátóhely a mai napig működik, igaz, sok esetben módosult formában és funkcióval. Hogy mi maradt a régi bécsi kávéházak fényéből, annak Cserna-Szabó András járt utána.

A Horváthilonkák nyomában járva Örkény feleségébe botlunk, de végül Erdélyben kötünk ki

Minden rendes magyar háztartásban lennie kell egy Horváth Ilona-szakácskönyvnek – tartja Cserna-Szabó András. De vajon milyen élettörténet húzódik meg a 120 éve született legendás szakácskönyvszerző már-már köznevesült neve mögött? És mi köze volt Örkény István második feleségének a gasztrokultúránkat meghatározó kötetek kiadásához?

Gyöngéd barbárok a Rákóczi úton, avagy Bohumiltól Vinnetouig

Hogyan kapcsolódhat össze az irodalom, a kultúra, a gasztronómia és a szórakozás? Erre keresi a választ új sorozatunkban vendéglőket és kultikus kocsmákat járva Cserna-Szabó András, aki elsőként a Hrabalba látogatott el.

Velő a bárányherén

Ha kinyitjuk az internetet, kismillió recept ömlik ránk mindenféle nyelven, mindenféle alapanyagokból. De mégis vásárlunk szakácskönyveket, mert a szakácskönyvben nem a receptanyag az érdekes, hanem az a személy, aki írta. Aki – jó esetben – világot gyúr a fogásaiból. Cserna-Szabó András recenziója Szkladányi András Fülétől a farkáig című könyvéről.