A rózsaszín párduc 2.

 És meglepő módon az újkori Párduc-filmek második része sokkal jobb a kifejezetten gyenge elsőnél. Az alkotóknak sikerült jóval ízlésesebbnek maradniuk (nincsenek például hangszigetelt stúdióban szellentős jelenetek), de az is lehet, hogy mostanra szoktuk meg Steve Martint Clouseau-ként. 

Az új film cselekménye szerint természetesen ismét ellopják a világ legdrágább gyémántját, a Rózsaszín Párducot, ezúttal azonban több más felbecsülhetetlen értékű ritkaságnak is lába kél, így egy nemzetközi nyomozói szupercsapatot hoznak létre az ügy felderítésére. A kopóbrigádban kiemelt szerepet kap Clouseau - nem nehéz kitalálni, hogy megint elsősorban mint "az idióta francia" kerül a lapok címlapjára iszonytató (és igen nevettető) bénázásaival. A slapstick comedy mellett pedig tovább bonyolódik a felügyelő félénk románca titkárnőjével, aki mellett két másik vonzó hölgyeménnyel is cicázhat (Aishwarya Rai, illetve a szokatlanul vonzó Lily Tomlin alakításában). 

A rózsaszín párduc 2. sikerének titka, hogy az első résznél sokkal tarkább és érdekesebb a színészi gárda Martin körül - Andy Garcia például szexis olasz akcentussal hódít. S szerencsére az idétlen hamburger-ömbörzsör poén is csak egyszer (na jó, másfélszer) kerül elő. A Peter Sellers-féle eredeti Rózsaszín párduc-filmekkel ellentétben ez ugyan nem lesz klasszikus, de jól el lehet rötyögni rajta másfél órán keresztül.