A mű ugyanis egyrészt a magyar Inforg stúdió részvételével készült, másrészt Miki Manojlovic és egy fiatal bolgár tehetség mellett látható benne Gryllus Dorka is, aki lassanként nemzetközi, vagy legalábbis európai sztárrá nőtte ki magát. De Komandarev filmjéhez egy magasabb, eszmei szinten is közünk van, a nagyon is hasonló, mondhatni közös kelet-európai sors okán, amit az elmúlt évtizedekben át kellett élnünk nekünk, magyaroknak és bolgároknak egyaránt. Az tehát, amit A világ nagy...-ban érzékenyen megfestve láthatunk, bele van kódolva (kelet-európai) történelemszemléletünkbe és világlátásunkba, így nemcsak keservesen ismerős lesz, de közünk van hozzá még akkor is, ha ez egy igen személyes, egyéni történet.
Ennek az egyéni történetnek pedig egy, a hetvenes évek közepén született fiatalember, Alex a főhőse, aki ugyan bolgárnak született, de Németországban él - ide menekült ugyanis szüleivel a kommunizmus elől. Mikor azonban a fiú egy tragikus balesetben amnéziás lesz, még az a kevés emléke is elvész eredeti gyökereiből, amit addig őrzött. Bulgáriából érkező nagyapjára vár a feladat, hogy felfrissítse memóriáját. A "terápia" része egy utazás is, ami egy tandemen ülve Németországból Bulgáriába vezeti hőseinket - a road-movie-ba forduló film végén pedig Alex fizikailag és lelkileg is végérvényesen megérkezik valahova.
A világ nagy és a megváltás a sarkon ólálkodik |
(Szvetat e goljam i szpasenyje debne otvszjakad - színes, feliratos magyar- német-szlovák-bolgár filmdráma 105 p. 2008) (12) |
Rendező: Stefan Komandarev |
Színész: Ana Papadopulu, Carlo Ljubek, Hriszto Mutafcsijev, Miki Manojlovic |
Forgalmazza: Magyar Filmklubok és Filmbarátok Szövetsége |