Túlélők videóarchívuma

Mi értelme volt leforgatni 1992-1993-ban a Schindler listáját? Nem a hét Oscar-díj, nem az összesen 300 millió dolláros jegybevétel és még csak nem is a film alapvetően humanista üzenete az igazán fontos.

Az igazán fontos az, hogy alkalmat biztosított a Soá Túlélői Vizuális Történelmi Alapítvány létrehozására – mondja Steven Spielberg filmrendező, az intézmény alapítója. A 2006 óta a Dél-kaliforniai Egyetem (USC) keretében USC Soá Alapítvány – Vizuális Történelmi és Oktatási Intézet néven működő kutatóközpont teljes videóanyaga elérhető lett összesen negyven magyarországi és határon túli állami és egyházi felsőoktatási intézmény, könyvtár és múzeum számára az Akadémiai Könyvtárban működő Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program (EISZ) keretében.

A Spielberg-film Oskar Schindler (1908-1974) német üzletember mentőakciójának történetén alapul. Schindler, a náci párt tagja kiterjedt kapcsolatrendszerével elérte, hogy tűzzománc- és lőszergyárainak több mint 1100 zsidó alkalmazottja túlélje a 2. világháborút és a holokausztot. A történelmi tények alapján készült filmet Lengyelországban forgatták. A rendezőt több holokauszt-túlélő is megkereste a forgatás alatt – ez vezetett ahhoz a döntéshez, hogy Schindler történetétől függetlenül minél több túlélő történetét rögzíteni kell, és szerkesztett, kereshető formában megőrizni az utókor számára. Ehhez biztosított intézményes keretet az alapítvány.

A cél az volt, hogy az átlagosan kétórás oral history videóanyagok ne csak a háborús történésekről, hanem a túlélők egész életéről képet adjanak, így az archívum a 20. századi társadalomtörténet teljes értékű forrása lehessen. Az interjúkat több mint harminc nyelven vették fel. A nemzetközi kutatócsoport több mint 50 országban mintegy 51300 videót készített a holokausztról és a 2. világháború időszakáról. Izraelben több mint 8400, Magyarországon 789 felvétel készült. Az adatbázisban összesen 1335 magyar nyelvű interjú érhető el, de ezenkívül megtalálható további több ezer olyan más nyelvű felvétel is, amely a holokauszttal kapcsolatos, magyar vonatkozású emlékeket őriz. Az archívumban a történések szemtanúival, a munka- és haláltáborokat felszabadító katonákkal, az áldozatokat mentő, segítő személyekkel, a háborús perek résztvevőivel készült felvételek is megtalálhatók.

Érdekesség, hogy a videóarchívum része Celina Biniaz, az Oskar Schindler listáján legfiatalabb nőként szereplő túlélő története is. Az akkor 13 éves lány mintegy 300 társával együtt a krakkó-płaszówi munkatáborból Auschwitzba került, majd 1944 október közepén Schindler közbelépésének köszönhetően a a német gyáros brünnlitzi (Brněnec, Csehország) lőszergyárába. Celina Biniaz ? lánykori nevén Celina Karp ? egy 2017-es interjújában arról beszélt, hogy azért segíti a Soá Alapítvány munkáját, mert az archívum adott először megszólalási lehetőséget számára. ?Negyven éven át azért nem voltam képes beszélni róla [a holokausztról], mert nem gondoltam volna, hogy bárki is megértené? ? mondja.

Az USC Soá Alapítvány által gondozott, több mint 109 ezer órányi videóanyag a nácikon kívül más tömeggyilkosságok áldozatainak vallomását is tartalmazza. Az alapítvány videóarchívumában megtalálhatók a ruandai tuszik ellen folytatott 1994-es népirtás, a japán?kínai háborúban elkövetett nankingi mészárlás (1937), valamint az örmény népirtás (1915?1923) túlélőinek beszámolói is.

További információk itt.

Forrás: Magyar Tudományos Akadémia