Az adaptáció valamely műalkotás ? regény, novella vagy dráma, de akár zenemű: opera, musical ? átdolgozása filmre az eredeti szelleméhez hűen. ?A film megszületése pillanatától legszívesebben irodalmi műveket adaptál, a ponyvaregényektől a Shakespeare-művekig szinte bármit. Ám míg a lektűrből, a ponyvairodalomból gyakran színvonalas filmadaptáció készül (Psycho, A postás mindig kétszer csenget, Jules és Jim), a rangos irodalmi szövegekből forgatott filmváltozatok többnyire csak a regény vagy novella cselekményének egyszerű mozgóképi illusztrációi? ? olvashatjuk a Film- és médiafogalmak kisszótárában, amely arra is kitér: a nagyszabású irodalmi művel egyenértékű filmadaptáció viszonylag ritkán születik. Ennek ellenére mindeddig is született jó néhány: többek között Makk Károly Szerelem című filmje, Huszárik Zoltán Szindbádja, valamint Stanley Kubrick Mechanikus narancsa.
Ha megnézzük egy adott év filmtermését, jól láthatjuk, hogy az irodalmi művek adaptációja igazán közkedvelt a filmrendezők körében ? így volt ez a múltban és így van ez most is. Természetesen, ahogy az imént idézett szakkönyv is megfogalmazza, készülnek kevésbé különleges művek is, melyek láttán azt mondhatjuk: sokkal jobb a regény! Ugyanakkor ott van az a sok-sok remek adaptáció, amelyek megtekintése után nem bosszankodva, hanem boldogan kapjuk a kezünkbe a könyvet.
Mi most tíz olyan filmet ajánlunk, amelyek ?írott eredetijét? már abban a pillanatban el akarjuk olvasni, amint lepergett a stáblista.
Psycho
A legendás Alfred Hitchcock 1960-ban készítette el Psycho című filmjét, amelynek alapjául Robert Bloch azonos című regénye szolgált. A hátborzongató regényből Joseph Stefano írt forgatókönyvet, Hitchcock pedig olyan képi világba helyezte a történetet, amely méltó a Robert Bloch teremtette világhoz.
A cselekmény középpontjában a csinos szőke titkárnő, Marion áll, aki egy napon meglép főnöke pénzével. A városon kívül új autót vásárol, és noha ideges viselkedése feltűnik a rendőröknek, mégis tovább engedik. Éjszakára betér egy mellékút melletti kis motelbe, amelynek tulajdonosa a szelíd természetű Norman Bates. Ekkor még mi nézők sem sejtjük, de valami nem stimmel a férfival ? később azonban lesz időnk igazán jól megismerni őt?
Jules és Jim
François Truffaut filmjének főhősei Jules és Jim, az elválaszthatatlan barátok, akik egy napon találkoznak az elbűvölő szépségű Catherine-nel. A fiatal nő mindkettejüket megbabonázza, ám Jules az, aki közelebb tud kerülni hozzá. Idővel össze is házasodnak, de mikor a háború után újra egymás mellé sodorja őket az élet, Catherine meggondolja magát és inkább Jimmel kíván új életet kezdeni. Hogy hová vezet ez a döntés, az kiderül a filmből, mely több mint húsz évet ölel fel ? a cselekmény 1912 körül kezdődik és 1934-ben fejeződik be ? és betekintést enged a szeretet szövevényes, olykor irányíthatatlan világába.
A film alapjául szolgáló irodalmi művet ? Henri-Pierre Roché azonos című alkotását ? Szabó István fordította magyarra. Ez a mű pedig épp olyan különleges, mint a francia új hullám egyik legkiemelkedőbb filmje: csavaros és sodró lendületű alkotás, amelyet olvasva átélhetjük azokat az érzelmeket, amelyeket a három főhős.
 |
| Fotó: pictureshouseblog.co.uk |
Szindbád
Főhősünk Szindbád, aki lét és nemlét határán egyensúlyozva keresi az élet értelmét. A természetben, az érzéki örömökben és a kulináris élvezetekben véli megragadni a szépséget. Életre kelnek emlékei: sorra látja a szívének kedves asszonyokat, Florentint, Lenkét, Fruzsinát, a kis virágáruslányt és a többieket?
Huszárik Zoltán 1971-ben készítette ezt a filmet Krúdy Gyula Szindbád-történeteinek felhasználásával. Alkotótársa Sára Sándor volt, színésze pedig Latinovits Zoltán, akik segítségével nem is filmet, hanem mozgóképes költeményt alkotott. A Szindbádban összeforr az irodalom és a film, a képi világ pedig festményként öleli körbe a történetet.
Szerelem
Az ötvenes években járunk. Luca, a fiatal tanárnő hűségesen várja haza politikai okokból bebörtönzött férjét, Jánost, közben pedig gondozza a férfi beteg édesanyját. A barátok, ismerősök mind elfordulnak Lucától, egyedül az anyósa maradt neki, akivel igyekszik elhitetni, hogy a fia filmet forgat Amerikában. A két nő különös kapcsolata áll a film fókuszában: összekapcsolja őket, hogy mindketten ugyanazt a férfit szeretik. Az édesanya már nem tudja megvárni a fiát, ám Jánost egy napon váratlanul hazaengedik, így a házaspár újra kezdi az életet.
Makk Károly költői szépségű filmje az élet legfontosabb kérdéseiről ? szerelemről, halálról, túlélésről ? szól, de azt is bemutatja számunkra, milyen volt az élet az ötvenes években. Az örökérvényű alkotás, amely a valaha készült egyik legcsodálatosabb adaptáció, Déry Tibor Szerelem és Két asszony című novellái alapján készült.
A remény rabjai
A magyar származású Frank Darabont filmjének cselekménye 1946-ban kezdődik, amikor egy Andy Dufresne nevű bankárt kettős gyilkosság elkövetése miatt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélnek. Dufresne egy Maine állambeli büntetés-végrehajtó intézetbe kerül és hamar meg kell ismerkedjen a börtönélet kegyetlen mindennapjaival: a szadista börtönszemélyzettel és a szinte elállatiasodott rabokkal. Ő azonban nem törik meg. A bankéletben szerzett tapasztalatai segítségével elnyeri az őrök kegyét és azzal, hogy elvállalja egyik rabtársa illegális akciókból származó bevételeinek könyvelését, kivívja ?társai? elismerését is. Egy napon aztán lehetőséget kap a börtön könyvtárának fejlesztésére, így némi emberi méltóságot csempészhet a keserű körülmények között élő rabok mindennapjaiba.
Az 1994-ben készült A remény rabjai Stephen King azonos című kisregénye nyomán született meg, és nemcsak az egyik legjobb adaptációként, de az egyik legjobb filmként is emlegetik. A Tim Robbins és Morgan Freeman főszereplésével készült film igazán elgondolkodtató alkotás, amelynek történetét egy életre a szívébe zárja az ember ? főleg akkor, ha az irodalmi művet és a filmet is ismeri.
Bridget Jones naplója
Bizonyára sokak kedvence a Bridget Jones naplója, amely Helen Fielding azonos című regénye nyomán készült 2001-ben. A mára már kultuszfilmmé vált romantikus vígjáték főhőse Bridget Jones, akit túl a harmincon a legmeghittebb viszony egy üveg borhoz fűz. Reménytelenül szerelmes főnökébe, Daniel Cleaverbe, és rokonai unos-untalan azokkal a témákkal zaklatják, amelyek minden szingli rémálmai: házasság, család, gyerekek. Bridget az igaz szerelmet keresi három jó barátja és naplója segítségével?
?Hirtelen rádöbbentem, hogy ha azonnal nem változtatok, olyan életem lesz, ahol a legmeghittebb kapcsolat egy üveg borhoz fűz. Egyedül és kövéren halok meg, és mire három hét múlva rám találnak, már félig megettek a farkaskutyák. Vagy Glenn Close-zá változom a Végzetes vonzerőből. Így hát fontos elhatározásra jutottam. Annak érdekében, hogy jövőre ne végezzem ilyen trágya képpel, az Önsajnáló Rádió harmincon túliaknak szóló slágermúzeumát hallgatva, úgy döntöttem, hogy a kezembe veszem az életem. Naplóba kezdek, és elmondom az igazat Bridget Jonesról? ? olvashatjuk Helen Fielding könyvében, amely amellett, hogy minden idők egyik legjobb romantikus vígjátékának alapjául szolgált, letehetetlen olvasmány is. Könnyed, humoros, megmosolyogtató, ugyanakkor mélyen megható történet egy nőről, akinek a helyében akármelyikünk lehetne.
Büszkeség és balítélet
A helyszín Anglia, az időpont a 18. század vége. A Bennet család élete felbolydul, amikor a közelükbe költözik Mr. Bingley, a tehetős agglegény. A férfi barátai között ugyanis biztosan bőven akad majd kérő mind az öt Bennet lány számára. Jane, a legidősebb nővér azon fáradozik, hogy meghódítsa Mr. Bingley szívét, míg a vadóc Lizzie a jóképű és dölyfös Mr. Darcy-val ismerkedik meg, kirobbantva ezzel a nemek háborúját. Amikor Mr. Bingley váratlanul Londonba utazik, magára hagyva a kétségbeesett Jane-t, Lizzie Mr. Darcyt teszi felelőssé a szakításért? Így hangzik Joe Wright 2005-ös Büszkeség és balítélet című filmjének története.
Ez a történet ismerős lehet mindazoknak, akik kedvelik Jane Austen csodálatos, magával ragadó regényeit. ?Az én drága gyermekem? ? így nevezte Jane Austen a Büszkeség és balítélet című művét, amelyről az Indítjuk a Jane Austen-könyvklubot! című cikkünkből mindent megtudhattok! És amely még egy borongós őszi napot is képes bearanyozni!
A tetovált lány
És akkor ott van A tetovált lány, amelyre nincs jobb szó annál, hogy lebilincselő. Negyven esztendővel ezelőtt, egy családi összejövetel alkalmával titokzatos körülmények között eltűnt Harriet Vanger. A lány testét sohasem találták meg. A nagybátyja, Henrik meg van győződve róla, hogy meggyilkolták, és a tettest a Vanger-klán tagjai között kell keresni. Megbízza hát a lecsúszott gazdasági újságírót, Mikael Blomkvistet, hogy próbálja meg kideríteni, mi történt. A férfi nem várt segítőtársra akad a tetovált hacker lány, Lisbeth személyében. Ám minél mélyebbre ás a furcsa páros a múltban, annál sötétebb és veszélyesebb dolgok kerülnek felszínre. Így hangzik a történet, ez a pár mondat azonban nem képes előrevetíteni azt a feszültséget és izgalmat, amellyel A tetovált lány regényváltozata, valamint a belőle készült svéd-dán-német-norvég thriller tele van.
Stieg Larsson Millenium trilógiájának első darabja A tetovált lány, amely mostanra már kultikussá vált ? ez pedig nem a véletlen műve. A tetovált lány ugyanis letehetetlen mű. Aki nem hiszi, az lapozzon bele és meglátja: képtelen lesz letenni!
Napos oldal
Pat Solatano mindenét elvesztette ? a házát, az állását, a feleségét. És most kénytelen újra a szüleihez költözni, miután nyolc hónapot töltött egy elmegyógyintézetben. Pat szeretné rendbe hozni az életét, pozitívan szemlélni a világot és persze, szeretne újra összejönni a volt feleségével. Ez viszont nem könnyű feladat? A dolgok pedig csak még bonyolultabbá válnak, mikor megismeri Tiffanyt, a titokzatos fiatal lányt, akinek szintén kijutott a problémákból. Tiffany felajánlja Patnek, hogy segít neki visszahódítani egykori kedvesét, de csak akkor, ha cserébe ő is tesz érte valami nagyon fontosat. Mikorra pedig egyezségük kezd beteljesülni, meglepő módon azt tapasztalják, hogy felettébb közel kerültek egymáshoz?
Na igen, a Napos oldal cselekményleírása akár könnyed romantikus komédiára is utalhatna, csakhogy ez a film nem az. A Matthew Quick Napos oldal című regényéből adaptált forgatókönyv minden, csak nem könnyed. Sokkal inkább mély és megható. És nagyon emberi. A filmet nézve azt érezzük, el kell olvasnunk a könyvet, ám mikor olvassuk, eszünkbe jut: milyen jó is ez a film!
Szólíts a neveden
Egy nyár Észak-Olaszországban. Elio, a 17 éves amerikai srác számára maga a paradicsom. A szüleivel együtt minden évben ugyanabban az ódon villában, meg a kertben tölti a vakációt, és ugyanazok a régi barátok veszik körül. A fiatalok buliznak, strandolnak, zenét hallgatnak, beszélgetnek, és persze szerelemesek? Elio apja művészettörténész, aki minden évben befogadja néhány hétre egy tanítványát. Ezúttal a doktori disszertációján dolgozó Oliver érkezik hozzájuk, aki megzavarja a boldog harmóniát. Nem illik ide. Túl laza, túl szép, és nem tudni, mit akar. Ez a nyár más, mint a korábbiak ? Elio és Oliver számára egyaránt. Ez a nyár boldog és furcsa, szerelemmel és bánattal teli. És mire véget ér, már semmi nem lehet ugyanolyan, mint addig volt.
Luca Guadagnino 2017-es filmje André Aciman amerikai író mélyen megindító regényének adaptációja. És nem akármilyen adaptáció: egyenesen fantasztikus, ahogy a könyv lapjairól sugárzó nyár megelevenedik a vásznon, ahogy két színész életre kelt két könyvbéli, feledhetetlen karaktert, ahogy a rendező ? az író nyomdokait követve ? a szemünk elé tár egy csodálatos szerelmi történetet és ahogy finoman emlékeztet minket arra, milyen is volt először szerelembe esni. Bátran mondhatjuk: a Szólíts a neveden az utóbbi évek egyik legjobb filmje, melyet muszáj megnézni. Az alapjául szolgáló művet pedig muszáj elolvasni. Tényleg.
Összeállította: Tóth Eszter
Forrás: Film- és médiafogalmak kisszótára/wikipedia.org/port.hu
