Nem is csoda, hogy Adrian Locke, a Királyi Művészeti Akadémia kiállítási igazgatója "az utóbbi évek egyik legnehezebben létrehozott kiállításának" nevezte a Bizánc 330-1453 elnevezésű gyűjteményt. Az orosz, ukrán, görög és egyiptomi intézmények nem egykönnyen álltak rá, hogy kikölcsönözzék felbecsülhetetlen értékű műkincseiket, s a világ minden tájáról válogatott, összesen 340 műalkotást felvonultató kiállításon a bizánci kultúra számos olyan darabja is feltűnik majd, amelyet sérülékenysége miatt feltehetően soha többé nem engednek útra kelni eredeti környezetükből.
A rendezők bíznak benne, hogy az utolsó pillanatban azért befutnak azok az ikonok is, amelyeket az egyiptomi Szent Katalin-kolostorból várnak, s utaztatásuk engedélyezése még a bürokrácia útvesztőiben bolyong. "Ezzel kicsit szerencsétlenül jártunk, mert a kulturális miniszter, akinek alá kellett volna írnia a papírokat, éppen nem volt Egyiptomban" - magyarázta Locke.
A bizánci kultúra ezeréves korszakának emlékei közül olyan rendkívüli alkotásokat is sikerült megszereznie a londoni bemutatónak, mint a velencei Szent Márk-bazilika ikonjai, köztük Mihály arkangyal aranyozott képe, és egy 12. századi, templom alakúra formázott ezüst füstölő. A gyűjtemény, amely a bizánci művészet fejlődését Konstantinápoly alapításától a bukásáig követi nyomon tematikus elrendezésben, október 25-től 2009. március 22-ig tekinthető meg a Királyi Művészeti Akadémián. A brit főváros utoljára 1958-ban adott helyet a bizánci kincsek bemutatásának.
