?Szigetvár nagyon büszke a történelmére, mindig megemlékeztünk hőseinkről, és figyeltünk arra, hogy a következő nemzedékre is áthagyományozzuk ezt a gondolkodást? ? mondta el Fazekas Róbert, a Baranya Megyei Közgyűlés alelnöke a városról, ahol szinte minden családnak megvan a maga törökkori története. Hozzátette: reméli, hogy az ásatás kapcsán megszületett török-magyar együttműködés keretében felépül egy látogatóközpont, ahol a feltárt értékeket a nagyközönség elé tárhatják.
?A munka 2013-ban kezdődött azzal a céllal, hogy 2016-ig megtaláljuk Szulejmán szultán sírhelyét, és ezt teljesítettük is? ? árulta el Pap Norbert, a kutatás vezetője. Éppen az említett magyar-török együttműködésnek köszönhető, hogy sikerült feltárni ezt a türbét ? tette hozzá a dzsámi romjai felett állva. A tavalyi feltárás során ezt és a derviskolostor néhány helyiségét sikerült ugyanis feltárni, a konzerválás miatt azonban ezeket vissza kellett temetni. A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Kelet-Mediterrán és Balkán Tudományok Központjának igazgatója elmondta: a türbe és a dzsámi mellett eddig csak a kismértékben feltárt derviskolostor régészeti kutatásával és további vizsgálatával folytatódik a munka.
A kutatás elején végzett vizsgálat során egymás után tárultak fel a komplexum épületei: a türbe, egy dzsámi és egy derviskolostor maradványai. Kiderült az is, hogy unikális oszmán zarándokváros vette körül a síremléket, amelyet a 17. század végén Turbéknak hívtak. A türbét még 2015-ben, míg a dzsámit 2016-ban tárták fel a szakemberek. Tavaly a dzsámi mellett újabb épület néhány helyiségét találták meg, és a leletanyag elemzésével megbizonyosodtak arról, hogy az épület valóban a dervisek közösségét szolgálta úgy, ahogy az írásos források alapján sejtették. A három szárnyból álló kolostort, a komplexum legnagyobb épületét 2017 szeptemberében teljes egészében feltárják. A Szarajevóból érkező, halveti rendbe tartozó dervisek közössége az 1680-as évek végéig fennmaradt, a kolostor pedig 1689 és 1693 között pusztulhatott el.
Az ásatás nemzetköziségét kiemelve prof. dr. Süleyman K?z?ltoprak, a Turkish Cooperation and Coordination Agency, azaz a TIKA koordinátora elmondta: Törökországban nagy viták folynak arról, pontosan hol helyezkedett el Szulejmán szíve. ?Az itteni feltárással feladatunk, hogy minél többen megismerjék Szigetvárt, népszerű célponttá téve azt a török lakosság körében.?
Csaknem 300 négyzetméter terület feltárását tervezik a jövőben, ezzel pedig Magyarországon a szigetvár-turbéki lehet az első, teljes egészében feltárt derviskolostor. Onnan eddig a többi között a derviséletre utaló tárgyak, köztük különféle dobókockák, pipa és más tárgyak kerültek elő. A derviskolostor feltárásának eredményeiről szeptember végén számolnak be ? jelezte Pap Norbert.
Egy, a nyáron megjelent kormányhatározat csaknem 145 millió forintot biztosít a turbéki sírkomplexum teljes körű feltárására és védelmére ? emelte ki. A Magyar Közlönyben két hónapja publikált határozat döntött ugyanis a feltárásban érintett ingatlanok állami tulajdonba vételéről, egyúttal gondoskodik a lelőhely tudományos kutatásának, régészeti feltárásának folytatásáról, amelynek koordinációjával a MANK Nonprofit Kft.-t bízták meg. A dokumentum akkor rögzítette: a kormány elismeri a Szigetvár-turbéki szőlőhegyen azonosított kulturális örökségi értékek kiemelkedő jelentőségét.
A feltárást és a kapcsolódó vizsgálatokat a PTE és a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának kutatói végzik. Magyar és török egyetemi hallgatók a tanáraikkal együtt dolgoznak a területen, hogy jobban megismerhessék a 16?17. századi hódoltság életét. A török miniszterelnökséghez tartozó Turkish Cooperation and Coordination Agency vizsgálati eszközök biztosításával, valamint török gyakornokok és tanáraik szakmai programjának finanszírozásával járul hozzá kisebb mértékben a projekt megvalósításához.
Takács Erzsébet
Fotó: Csákvári Zsigmond
Megosztás a Facebookon
Küldés messengeren
link
másolása
