A Magyar Zene Házában mutatja be új lemezét december 10-én Frenk. Az Abszolút szabadon a több mint két évtizede rockdobosként feltűnt, de jó ideje szólóban dolgozó multiinstrumentális zenész hetedik albuma.

„A lemez címével azt akartam kifejezni, hogy bármit megtehetek a zenében, szabadon alkothatok, senki nem parancsol nekem. Az album dalai közül a Senki nem című szól leginkább erről, de néhány másik is e körül forog” – mondta Frenk (Torma Gábor) az MTI-nek adott interjúban.

A digitális formában és vinilen egyaránt megjelent album a zenész hetedik szólóanyaga, amelyet a koronavírus-járvány alatti bezártságban kezdett írni. „Rengeteg komolyzenét hallgattam, például Wagnert és Csajkovszkijt, meg régi bárzenéket.”

A lemez borítója tágabb értelemben is alátámasztja Frenk művészi szabadságról gondolt filozófiáját: a fotón meztelenül látható, háttal nekünk pedig egy szintén ruha nélküli hölgy. „Természetes számomra ez a fajta ábrázolás, nem akar provokatív lenni senkivel szemben. Az eddigi visszajelzések alapján tetszik az embereknek, szépnek tartják a képet.”

Akárcsak korábbi, időnként David Bowie-t és Iggy Popot idéző lemezein, néhány új dalában is az elfojtottságot, a hétköznapok és az éjszakák világát mutatja be, másrészt a szövegekből markáns üzenetek is összeállnak. A Zene című dalban például ezt mondja Frenk: „Nem a zene van értünk, hanem mi vagyunk a zenéért.”

 „Lesújtó véleménnyel vagyok azokról a folyamatokról, amelyek a zeneiparban világszerte és nálunk is lezajlanak. A popbiznisz elamerikanizálódása számomra visszataszító, ma már minden csak a pénzről szól, a művészi érték megjelenítésére szándék sincs. A Senki nem című számban azt éneklem, hogy átszakadt a trágyagát, a lemez végén pedig lehúzok egy vécét, vagyis meg kell szabadulni mindattól, ami ránk ömlik” – fejtette ki Frenk. Kitért arra, hogy a politika, a hétköznapok, az internet világa hasonlóan önti magából a szennyet, az ostobaságot, amit egyre nehezebb kiszűrni.

Akárcsak előző lemeze, a 2020-ban megjelent Tudom kivagyok esetében, Frenk most is alapvetően egyedül játszotta fel a legtöbb hangszeres részt. Basszusgitáron Giret Gábor, ütőhangszereken az Amadindából ismert Holló Aurél, valamint Gábor Andor, hegedűn Farkas Róbert (Budapest Bár), fuvolán Baksa Soós Attila, illetve egy háromtagú fúvós szekció egészítette ki. A dalok hangszerelését Frenk rakta össze, ő volt a producer is, együtt a hangmérnöki feladatokat ellátó Vastag Gábor gitárossal, akivel hosszú évek óta együtt dolgozik.

„Nagyon örülök, hogy a Magyar Zene Házában, ezen a különleges helyszínen mutathatom be a lemezt, még nem játszottam ott. Terveim szerint egy szám kivételével előadjuk a teljes új lemezt, valamint persze jó néhány számot a korábbiakról. Az alapzenekarban Vastag Gábor és Giret Gábor mellett Bátor Bence dobol, Vízvárdi András és a hiperkarmából érkezett Koltay Kurszán billentyűs hangszereken játszik, én gitározom és énekelek. Minket Gábor Andor és a három fúvós, Abbas Murád (harsona), Weisz Gábor (szaxofon) és Meggyes Ádám (trombita) egészít ki a színpadon” – sorolta.

Mint elmondta, már tervezi következő, nyolcadik szólólemezét,
ami egy elektronikus, dance-es, technós anyag lesz, utána pedig egy akusztikus
albumot szeretne.

A 45 éves, Dunaújvárosból indult Frenk a hiperkarma dobosaként lett ismert a 2000-es évek első felében (az alternatív csapatból 2016-ban szállt ki végleg). Játszik a bluesos Braindogsban, 15 éve a Budapest Bár állandó énekeseinek egyike, az utóbbi időben a punkrockos supergroupban, a Wake Up 1230-ban is szerepel.

Frenkkel készült interjúnk itt olvasható.

Fotó: Hartyányi Norbert/Kultúra.hu