A Magyar Állam jelenleg 29 szerzői joggal és 3 szerzői joggal szomszédos joggal rendelkezik: a szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át, a szerzői joggal szomszédos jogok (hangfelvételek, nem rögzített előadások, sugárzott műsorok, filmek, hangfelvételek forgalomba hozatala a szerk.) a törvényben rögzített időponttól kezdve, ötven évig részesülnek védelemben. Idén január 1-jétől nem védi a szerzői jog Rejtő Jenő műveit. A közkincsbe kerüléssel a jogutódok engedélye nélkül lehet a könyveket újból kiadni, megfilmesíteni, interneten közvetíteni ? vagy éppen megzenésíteni, átdolgozni. Egy dolog marad továbbra is sérthetetlen: a szerző névjoga. Ez azt jelenti, hogy továbbra sem állíthatja senki, hogy ő írta volna Senki Alfonz vagy Fülig Jimmy kalandjait.
Alaptétel ugyanis, hogy a szerzői jog a szerző halála után 70 évig védi az alkotásokat, és mindig december 31-éig tart a jogi oltalom. 2014. január 1-jétől tehát azon szerzők művei használhatók fel szabadon, akik 1943-ban hunytak el; a legismertebb ilyen alkotó Rejtő Jenő.
Az író 41 regényt alkotott, közülük 16 művet, a légiós regényeket P. Howard álnéven. Leghíresebb alakjai Fülig Jimmy, Piszkos Fred, Nagy Levin vagy Gorcsev Iván. Több film is készült regényei nyomán: így Az Úrilány szobát keres, a Meztelen diplomata vagy A három testőr Afrikában. Azzal, hogy a szerzői jog már nem az utódokat illeti, a Rejtő-könyvek elérhetőek lesznek a világháló legális oldalain is, például az Országos Széchenyi Könyvtár virtuális könyvespolcán a mek.oszk.hu-n.
Bár a nemzeti könyvtár tulajdonában minden hazai kötet megtalálható, a digitalizálás számukra is jogokhoz kötött: a József Attila műveire vonatkozó szerzői jog például 2007-ben járt le, így 2005-ben az örökös levetethette a MEK honlapjáról a költő összes verseit. Mára természetesen ismét megtalálható a József Attila-gyűjtemény az említett oldalon. Weöres Sándor szerzői jogai azonban csak 2059-ben járnak le, így a digitalizált művek akkor kerülhetnek majd fel az internetre, amennyiben a jogutódok addig sem engedélyezik. Az Örkény-jogutódok: Örkény István özvegye, Radnóti Zsuzsa, illetve gyermekei nem zárkóztak el az interneten való megjelentetéstől sem. ?Számos kalózszöveg élt addig az interneten, ezért nagy öröm volt, amikor 2008-ban a család együttműködött a MEK-en megjelenő Örkény-összes elkészítésében? ? mondta el Sudár Annamária az OSZK munkatársa.
Rejtő mellett nemigen találunk más közismert alkotót a most lejáró védelmű szerzők között. Ez azt jelzi, hogy a művek többsége rövidebb élettartamú, mint a szerzői jogi oltalom .Idén azonban még egy szerző életpályája felszabadul: Bálint György író szintén 1943-ban, január 21-én halt meg. bár elsősorban újságíróként ismerték, versei kevésbé szépirodalmi prózája viszont annál sikeresebb volt. Nemzetközi kitekintésben Szergej Rahmanyinov a legismertebb alkotó, aki szintén 1943-ban hunyt el. Mivel azonban ő szerzői életművének nagy részét még Oroszországban, 1918-as emigrálása előtt publikálta, és ott nem hetven, hanem ötven évig védettek a művek, mindössze hat utolsó műve áll jogi védelemben ez év végéig.
