075_fletcher-afcwimbl250526_nplAy.jpg

Lehet, hogy mégsem Angliából származik a foci

Sokáig Angliát tartották a modern futball bölcsőjének, de egy új skót régészeti felfedezés megkérdőjelezi ezt a meggyőződést.

Skócia délnyugati részén, Kirkcudbrightshire-ben, Anwoth közelében végzett ásatások során a kutatók egy 17. századi futballpálya nyomaira bukkantak, amely alapján egyes szakértők úgy vélik: maga a futball is itt született, nem pedig Angliában – írja a Smithsonian magazine

A nyomozás egy Samuel Rutherford nevű presbiteriánus lelkész 17. századi levele alapján indult, amelyben azt írta, hogy a Mossrobin farmon vasárnap délutánonként a helyiek „futballt” játszottak. A lelkész annyira ellenezte a játékot, hogy utasította híveit: állítsanak köveket a pályára, hogy ellehetetlenítsék a focizást.

Ged O’Brien, a Skót Futballmúzeum alapítója és régészekből álló csapata a levél alapján megkereste és fel is fedezte ezeket a köveket. Összesen 14 nagy sziklát találtak egy 45 méter széles és 85 méter hosszú, sík területen, továbbá öt ösvényt, amelyek a pálya széléhez vezettek. A talajminták elemzése szerint a köveket valóban körülbelül 400 éve helyezték el, ez pedig megerősíti Rutherford beszámolóját.

Phil Richardson régész szerint nem mezőgazdasági céllal, hanem kifejezetten a játék megakadályozására helyezték el ezeket a köveket, vagyis maga a pálya is létezett és használták is. O’Brien azzal érvel: ha rendszeresen játszottak futballt, muszáj volt, hogy létezzenek szabályok is, ráadásul valószínűtlen, hogy brutális, sérülésveszélyes változatot játszottak volna, hiszen hétfőn munkába kellett menniük.

Nem mindenki ért egyet. Steve Wood, a legrégebbi futballklub, az 1857-ben alapított Sheffield FC örökségét gondozó alapítvány kurátora szerint a skóciai foot-ball nem bizonyítottan kapcsolódik a mai szabályrendszerű labdarúgáshoz.

A sport történetében eddig úgy vélték, hogy a középkori, szabályok nélküli, kaotikus mob football fejlődött át a 19. század közepére a mai játékformává, amikor is 1863-ban Londonban megalakult az Angol Labdarúgó-szövetség.

A vita tehát korántsem zárult le, de a felfedezés mindenképp új megvilágításba helyezi a futball eredetét – és megkérdőjelezi Anglia egyedüli alapítói szerepét.

Ez is érdekelheti

Gál Vilmos: Ötven fölött a férfitest, avagy egy elmaradt sípszó néma szonátája

Miután örökre beírta nevét a Tokaji Írótábor futballtörténetének évkönyvébe 2024 augusztusában azzal a felejthetetlen góljával, amelyet a városi öregfiúk csapata ellen szerzett...

A kapus, akit Fekete Párducnak hívtak – 100 éve született Grosics Gyula

Száz éve, 1926. február 4-én született Grosics Gyula olimpiai bajnok labdarúgó, az Aranycsapat kapusa, a nemzet sportolója, akit 1998-ban az évszázad legjobb magyar kapusának, 1999-ben pedig a világ tíz legjobb kapusa közé választottak.

A magyar dínóktól az őssejtkutatásig vezet a Magyar Kultúra magazin

Milyen titkokat rejthet a DNS-állományunk? Létezik-e genetikailag meghatározható magyarság, és vajon hol kezdődik a történelmünk? És milyenek voltak a „magyar dínók”? A Magyar Kultúra magazin 2026. januári lapszáma a régmúltba tekint és őseink nyomába ered.

Mélyrepülés, örömtánc, piactér és minifesztivál – Programajánló

Hangfoglaló Minifeszt a Turbinában, kolozsvári piactér a Hagyományok Házában, kiállítás a Mártélyi Szabadiskoláról és nemzetközi konferencia a sztyeppei régészet eredményeiről – további részletek és egyéb izgalmas tippek heti programajánlónkban.