A misszió ötlete a 2000-es évek elején fogalmazódott meg benne, ekkor került újra fókuszba gyermekkori szerelme: a kerékpár. Nemcsak úti, hanem eszmei célja is volt: a világbékét akarta hirdetni. Missziója kuriózuma békekönyve, amelybe a Föld számtalan nyelvén szignózták és írták be gondolataikat az emberiség békéje mellett elkötelezett államfők, miniszterek, híres és ismeretlen emberek egyaránt.
2004-ben, az első világháború kilencvenedik évfordulójának és Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásának évében indult útnak. Akkor Eger testvérvárosáig, a lengyelországi Przemyślig és Ukrajnáig jutott. Nagy volt a terrorfenyegetettség, a World Trade Center ellen elkövetett támadás, a londoni metró és a madridi Atocha pályaudvar elleni merényletek tartották rettegésben a világot. Elhatározta, hogy a New York-i terrortámadás 2976 áldozata emlékének adózva bekerekezi Európa minden országát.
Második útja Londonba, a Victoria rakpartra, a metróáldozatok emléktáblájához vezetett, majd a madridi pályaudvar következett. Ezt követte Dél-Európa, majd Kelet- és Észak-Európa országai Oroszországon, Fehéroroszországon, a balti államokon keresztül Skandináviáig. 2010-ben eldöntötte, hogy a többi kontinenst is bejárja. Így jutott el Amerikába, Kanadába. A végcél 2011. szeptember 11., New York, a WTC elleni merénylet tizedik évfordulóján történt megemlékezés volt.
2014-ben újabb, ötéves misszióba kezdett, ez volt a 2018-ig tartó, az első világháború áldozataira emlékező millenniumi kerékpáros béketúrája. Túráját összekötötte a Békepaletták programmal, amelyet Hegedűs Tünde szegedi festőművész szervezett, aki nemzetközi összefogásra és közös alkotásra buzdította művésztársait. A mű két fő és több részalkotásból állt, melyet Zelei Párizsba érkezésekor állítottak össze. A részalkotásokat az érdekelt országok illetékes kortárs festőművészei készítették el. Ezeket gyűjtötte össze és vitte magával Párizsba. A művet az Ateliers de Ménilmontant Művészeti Egyesület segítségével a július 14-én megrendezett első világháborús centenáriumi megemlékezésen állították ki.
A beszámoló a Magyar Kultúra magazin 2023/7. számában jelent meg. Fizessen elő a lapra, hogy havonta, első kézből olvashassa!
2014. június 10-én, a budapesti Ludovika térről indult el. Az első állomás Szeged volt. A következő nap reggelén az első világháborúban elesett katona emlékére készült szegedi Hősök kapujától indult el, és kerekezett el Szarajevóba, a Ferenc Ferdinánd főherceg, az Osztrák–Magyar Monarchia trónörököse és hitvese, Chotek Zsófia ellen elkövetett merénylet helyszínére. Végigtekert a trónörököspár útvonalán és a Latin hídon, a merénylet helyszínén elhelyezte a megemlékezés virágait.
Ezek után következtek az első világháborús helyszínek, nevezetes hadszínterek: az Isonzó völgyében és a Doberdó-fennsíkon fekvő Monfalcone, Lago di Doberdo, Fogliano Redipuglia, Monte San Michel, San Martino del Carso, Visintini, Goricia, Kobarid (Caporetto). Mindenhol a helyiekkel közösen emlékeztek meg a száz évvel azelőtt történtekről. Kiemelkedő helyszín volt Fogliano osztrák–magyar katonai temetője. Ezután Fogliano Redipuglia katonai temetője következett, amely a legnagyobb olasz katonai temető, és az egyik legnagyobb a világon: több mint százezer katona nyughelye.
Fogliano után Velencén keresztül a Piave völgyébe, Nervesa della Battagliába biciklizett, ezután a Monte Grappa katonai temetője következett. A két világháború között az olasz hatóságok az 1775 méter magas Monte Grappa-hegy tetején építettek fel monumentális hősi emlékművet, ahová a környéken eltemetett hősi halottak földi maradványait gyűjtötték össze. Így lett a hegytető 12.615 olasz és 10.295 osztrák–magyar katona végső nyughelye.
2015-ben következett az első világháború hőseinek emlékére megtett második centenáriumi kerékpáros béketúra: a keleti front helyszíneinek felkeresése Budapest–Eger–Kassa–Gorlice–Limanowa–Krakkó–Tarnów–Rzeszów–Przemyśl–Lemberg–Bialystok–Suwalki–Vilnius–Riga útvonalon.
2016-ban missziója legnagyobb túrája a Ferenc pápával történő találkozás volt. Az ötletet a Szent Márton születésének 1700. évfordulója alkalmából hirdetett emlékév adta. Esztergom, Pannonhalma, Szombathely, Lendva, Ljubljana, majd a nagy háború csataterei következtek: az Isonzó völgye, a Doberdó-fennsík, Gorizia és San Martino del Carso. A túra zárásaként meghívást kaptott a svetói első világháborús megemlékezésre. 1160 hősi halottat temettek el ott, közülük 678-an magyarok voltak.
2017-ben az első világháborús program legizgalmasabb túrája kezdődött, az első világháborús halálmenet útvonalának bekerekezése: a 4. centenáriumi kerékpártúra – a megbékélésért, egy békés Európáért. Mint Margittai Gábor és Major Anita megírta, az első világháború kezdetén, 1914-ben a szerb hadszíntéren fogságba esett osztrák–magyar katonákat nyolcszáz kilométeren át terelték a Balkánon, majd napokig marhaszállító gőzösök gyomrában hánykolódtak, míg az itáliai Szardíniához tartozó Szamár-szigetre (Asinara) nem értek. A 85 ezer hadifogoly közül mindössze hatezren térhettek haza.
2018-ban az első világháborús centenárium záróévének alkalmából a négy év összegzéseként országjáró kerékpáros béketúrát járt be, amely során meglátogattott minden magyar megyeszékhelyet és nagyobb várost.
A teljes cikk a Magyar Kultúra magazin 2023/7. számában olvasható.
